Diplomácia mindenkinek

Utazás a nemzetközi kapcsolatok művészetének izgi világában

Diplomata és családfő a norvég király szolgálatában

2018. november 16. 07:59 - IAMedia

Milyen apa lesz abból a kisfiúból, aki 12 évesen édesapa nélkül marad? Hogyan nevel fel 4 gyermeket, miközben külügyi szolgálatot teljesít a norvég király nevében? Exkluzív interjú Norvégia magyarországi nagykövetével…

n-olav-berstad-2018-mexican-reception.jpgFotó: Aigner Ivan

 

+++ Click here to read the article in English +++

 

Kukkants bátran a diplomácia leple mögé…


Sokak számára a diplomácia egy titokzatos, homályos, ingoványos terület. Szinte alig tudunk valamit a szemeink előtt, azaz a politikai és gazdasági erők kereszttüzében zajló események mögött húzódó, hajszálvékony jégen „táncoló” egyezkedésekről, kölcsönösen előnyös megoldásokra törekvő tárgyalásokról.
A nyomasztó információáradat és az álhírek világában azonban pont a – szinte kivétel nélkül – nagyon művelt, intelligens diplomaták és lelkes, elhivatott munkatársaik azok, akik a háttérben, biztonsággal építik a nemzetek közötti, békés együttműködés kereteit.

 

Borúlátás vagy derűlátás?


Cikkeimben – többek között – olyan hiteles személyiségek (nagykövetek, attasék, a diplomáciai testületek egyéb munkatársai, ismert emberek) szólalnak meg, akik tevékenységükkel, hivatásukkal komoly küldetést teljesítenek a nemzetközi kapcsolatok építése, fejlesztése, a gyümölcsöző kapcsolatok érdekében. Egyikük a Norvég Királyság magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Olav Berstad, akinek a vezetésével személyesebb hangú felfedező utazást teszünk a diplomácia és az apaság izgalmas, s egyben felelősségteljes világában.

Nemrég kezdte meg magyarországi megbízatásának harmadik évét. Milyen szakmai és személyes tapasztalatokat szerzett ez idő alatt?

Magyarországi tartózkodásom minden percét élvezem. Budapest egyike Európa legcsodálatosabb városainak. Mindig történik valami: egy fesztivál, egy koncert, egy kiállítás stb. Nagykövetként számos ingyenes ajánlatot és meghívást kapok. Igen kiváltságos életet élek, megannyi érdekes és értelmes emberrel – köztük diplomatákkal, politikusokkal, művészekkel, a tudományos élet képviselőivel, kutatókkal, üzletemberekkel – találkozom.

A nagykövetség és a rezidencia egyaránt a budai oldalon található. A turistákkal teli, sokszínű Pest hangulatát mindig „egzotikusnak” találom, miközben a budai hegyek kiváló terepet nyújtanak futásra, sétálásra és biciklizésre. Télen pedig, ha van hó, egy kis alkalmi síelésre is lehetőségem nyílik.

Diplomatikusan talán úgy fogalmaznék, hogy szakmai szempontból Magyarország elég sajátos. Ez a hetedik, nagykövetként a harmadik kiküldetésem, amióta 1980-ban csatlakoztam a norvég külügyi szolgálathoz. Itt egy más politikai filozófiát vagy gyakorlatot tapasztalok, mint korábban. Magyarország nagyon sikeres átalakuláson ment keresztül a szocialista rendszer bukása óta, ám most úgy érzem, mintha visszafelé mennének a történelemben a múlt veszteségeire való összpontosítás, a borúlátás, valamint a jövőtől, s talán még a szomszédoktól való félelem által. Azt gondolom, Norvégia egyik nagyobb vívmányai a társadalom nyitottsága, a derűlátás, illetve a meggyőződés, hogy a kihívást jelentő kérdések megoldhatók, vagy legalábbis hatékonyan és ügyesen kezelhetők, ám sosem oly módon, hogy mi, norvégok elszigetelődnénk, hanem mindig a szomszédjainkkal, a partnereinkkel és a szövetségeseinkkel közösen.

n-olav-berstad-2018-cooperation.jpgFotó: Rawpixel

 

Válságkezelés másképp


Ez érdekes. Úgy véli, Magyarország elszigetelődési politikát folytató ország?

Nem, semmiképp, de azt gondolom, hogy egészségtelen hangsúly van Magyarország egyedülállóságán, a magyarokon, mint kivételes nemzeten. Ilyen vagy olyan értelemben mindannyian egyediek vagyunk. Norvégiában erős a nemzeti büszkeségünk, hangsúlyozva a történelmünket, a hagyományainkat, a szabadságunkat és a függetlenségünket. Azonban úgy érzem, számunkra ez egy biztos alap a tekintetben, hogy nyissunk mások felé, felkaroljunk és üdvözöljünk idegen hatásokat, sőt embereket, vagy például osztozzunk a menekültáradat és a migráció kezelése miatt felmerülő terhek viselésében. Úgy tűnik, Magyarországon a hasonlóan erős nemzettudat eltérő választ idéz elő. Lehet, tévedek, noha nem hiszem.

 

+++ Éltél vagy jártál már Norvégiában?
Oszd meg az élményeidet, tapasztalataidat kommentben! +++

 

Apaság akkor és most


Norvégiában az Apák napját (Farsdag) 1949 óta minden év novemberének második vasárnapján ünneplik. Mi(k) a legszebb emléke(i) ezzel kapcsolatban?

Nem mondhatom, hogy az Apák napja egy széles körben tartott ünnep Norvégiában. (Talán az ajándékboltok tulajdonosai a legnagyobb támogatói.) Annak idején, az 1960-as években, amikor felnőttem, az egész arról szólt, hogy az édesapád kedvében járjál, reggel kávét és reggelit készíts neki. Az iskolában előző nap képeslapokat készítettünk olyan rajzokkal, amelyekkel leginkább azonosítottuk őket, esetleg verset írtunk, ám mindenképpen jókívánságokkal, színes kézírással.

Azt gondolom, az apaság mást jelent ma, mint amikor gyermek voltam. Manapság a válások, a nagy távolság, vagy egyéb okból kifolyólag sok gyermek nő fel apa nélkül. Számos kisbaba mesterséges megtermékenyítés, hímivar- vagy petesejt-adományozás folytán, azaz „apa” nélkül születik meg. Fogalmazzunk úgy, hogy a család fogalma sokkal összetettebbé vált. A múlt sztereotipikus apaképe egy dolgozó, kenyérkereső férfit ábrázol, aki este, a munka után, fáradtan érkezik haza, s kevés ideje van a gyermekeire, mielőtt le kell feküdniük. Szerencsére manapság az apaszerep sokkal tágabb értelmet nyert, a gyermekgondozásban és -nevelésben sokkal aktívabb részvételt mutat. Ebben a tekintetben minden nap Apák napja.

Emlékszem, édesapám egyszer vett nekem egy játékot, amelyet együtt láttunk a boltban. Ott rögtön megvette a megfeszített gumiszalaggal indítható rakétát, ami úgy esett vissza a földre, hogy közben kinyílt belőle egy kis ejtőernyő. Számomra ez is Apák napja volt, és egyúttal az Én napom és a Mi napunk. Nagyon boldog voltam.

n-olav-berstad-2018-olav-katrine-lajka.jpgA nagykövet legkisebbik gyermekével, Katrine-val és a család legfiatalabb tagjával, Lajkával (Privát fotó)

 

Családi fészek az oslói fjordnál


Visszatekintve erre az alkalomra, hogyan tud(ott) diplomataként és négygyermekes apaként sikeresen egyensúlyt tartani a felelősségteljes, kihívásokkal teli, külügyi szolgálatban végzett pályafutás és a családja számára biztosított, szerető környezet között?

Mindig igyekeztem a – most éppen 29, 18, 17 és 7 éves – gyermekeim számára pozitív emlékeket adni magamról, illetve arról, milyen egy család. Olyan különleges pillanatokat akarok a számukra biztosítani, amelyek révén érezhetik és láthatják, hogy együtt vagyunk, egy család. Kevésbé hiszek az anyagi jellegű ajándékokban. Túl gyakran használva, elvesztik az értéküket. Mint ahogy a rakétás történet sem a tárgyról, hanem a közös élményről, a működésének megfejtéséről, az első sikeres „indításról” szólt. (Közvetlenül a vasút mellett laktunk. Emlékszem, hogy az ejtőernyős rakéta a pálya túloldalán, a kerítés mögött ért földet. Szélsebesen tekertem körbe a biciklimmel, hogy visszahozzam, amilyen gyorsan csak lehetett.)

Szerintem az egyensúlyozás, amire utal, nehéz művelet. Számos, diplomatacsaládban felnövő gyermek sínyli meg az új, alkalmanként kihívásokkal teli, egzotikus helyekre történő, gyakori költözést. Úgy érzik, nincsenek igazi „gyökereik”. Remélem, sikerült jó családi környezetet és erős „gyökeresedési” érzést teremteni a gyermekeim számára. Oslótól kissé délre van egy kis házunk, ahol a gyerekek ismerik a szomszédokat, ők pedig bennünket. Az az OTTHON-unk, ahova szeretünk hazatérni.

n-olav-berstad-2018-norway-hamnoy.jpgFotó: Mischa Bachmann

 

Fejlett szociális ellátási rendszer


Norvégiát több mint 100 ezer kilométernyi kanyargós partvonal tagolja. Ez a természetes hímzés a norvég életmód minden szintjében is visszatükröződik. Így nem meglepő, hogy az újszülöttek mindkét szülővel való kapcsolatának erősítését sokrétű szociális ellátási rendszerrel támogatja az állam. Hol gyökerezik ez a nagyon családközpontú szellemiség?

Norvégia valóban gyönyörű ország. Viszont eleget láttam a világból ahhoz, hogy tudjam, minden apró zugnak megvan a maga szépsége, különleges karaktere, és hogy az emberek törekvései alapvetően mindenütt hasonlóak. Egy bosnyák menekült mondta nekem néhány éve, hogy a norvégok egy egyedülálló tulajdonsággal rendelkeznek a tekintetben, miszerint bíznak a szomszédjukban – nemcsak benne, hanem az államban úgyszintén. Úgy gondolom, hogy a társadalmon belül tapasztalható, magas szintű bizalom vonatkozásában egyívásúak vagyunk a többi északi országgal. A bizalom versenyelőnyt biztosít a számunkra. Véleményem szerint a bizalom annak a generációkon átívelő felfogásnak az eredménye, miszerint a tisztességes munka, a tanulásra való hajlandóság, az új körülményekhez történő alkalmazkodás, az együttműködés, valamint a politikai ellenfeledben a jó meglátása okos dolog, s mindenki számára jobb.

A szociális ellátási rendszer és az integráció szintje hosszú idő folyamán alakult ki, ami az állam pénzügyi megerősödésével, az 1960-as és az 1990-es évek között aztán felgyorsult. Apák és anyák 1978 óta egyaránt jogosultak az apasági szabadságra. Az 1990-es évek elején egy négyhetes, az apákra vonatkozó, különös juttatás, az „apasági kvóta” került bevezetésre. Jelenleg mindkét szülő választhatóan a fizetés 100%-os biztosítása mellett, 49 hetes vagy 80%-os fizetési szinten, 59 hetes apasági szabadságon osztozik. Egyenként 15 hét kerül kijelölésre mindkét szülő részére. Ha nem használod fel a kvótát, elveszíted.

Bevallom, az „apasági kvóta” elve vitatott Norvégiában. Sokan úgy tartják, hogy a szülők döntésének kellene lennie, milyen módon használják fel a teljes kvótát, nem pedig az államnak kellene meghatároznia, hogy az apa legalább 15 hetet töltsön otthon a csecsemővel.

 

+++ Ne maradj le a többi nagyköveti interjúról és fogadás beszámolójáról! Kattints a jobb felső sarokban lévő KÖVETÉS gombra… +++

 

„Tegyük újból nagyszerűvé a bolygót!”


Ideális esetben az apa biztosítja a gyermeke egészséges jövőjét. Ennélfogva a fenntartható fejlődés, a környezetbarát energiaforrások, erős, megbízható nemzetközi partnerségek alapvető fontossággal bírnak ezekben a zavaros időkben. Meglátása szerint az olyan kis népességű, ám földrajzilag jó elhelyezkedésű országok, mint Norvégia és Magyarország, miként gyakorolhatják hatékonyan befolyásukat a stabilitás és a béke érdekében?

Nemcsak az apa felelőssége az egészséges jövő biztosítása, hanem természetesen az anyáé is. A felelősség minden tekintetben megosztott.

Kisebb országok csak az egymással és a nagyobb országokkal való együttműködés esetén tudnak befolyást gyakorolni. Diplomataként és norvégként egyaránt magától értetődőnek tartom, hogy először és leginkább a nemzeti érdekeinket hangsúlyozzuk. Jónak tartom, hogy „tegyük az országunkat naggyá” vagy „újra naggyá”, amennyiben ezzel nem károsítunk másokat. Egyébként tetszik Macron elnök kijelentése, miszerint „Tegyük újból nagyszerűvé a bolygót!” Nem fedezek fel ebben semmilyen automatikus ellentmondást.

Ha kicsit változtatunk a gondolkodásmódunkon, és ténylegesen végrehajtjuk az ENSZ által elfogadott, fenntartható fejlesztési célokat, valóban nagyszerűvé tehetjük a bolygónkat. Önmagam számára négy, elég személyes fenntartható fejlesztési célt tűztem ki: 1) betegségek megszüntetése, 2) a tudatlanság elleni harc, 3) a szegénység leküzdése, 4) a "butaság", azaz a bennünket összezavaró, eltérítő és gyengítő babonák, hagyományok, hiedelmek és hamis hírek elleni küzdelem.

n-olav-berstad-2018-fjord-loen.jpgFotó: Damir Spanic

 

Cserkésztörvény hiedelemmentesen


Ha hatalmában állna megváltoztatni egyetlen dolgot a világban, mit tenne?

Egyetlen dolgot? Az előre haladó, kis lépések egymásután való megtételében hiszek. Meglátásom szerint apró, ám jó dolog lenne a cserkésztörvények megtanítása nemcsak az iskolákban, hanem mindenütt. Jómagam is cserkész voltam, s azt gondolom, hogy ezek a törvények – hittől vagy bármi mástól függetlenül  – kiváló erkölcsi és etikai iránymutatók mindenki számára. Nekem ez lenne a lentről felfelé irányuló változás eszköze. Persze tudom, hogy a békés forradalmaknak is megvan a maguk szerepe. Példának okáért a női egyenjogúságot és a jogegyenlőséget valódi és pozitív forradalomnak tartom.

Amennyiben nagy dologra gondol, szerintem szisztematikusan meg kellene próbálnunk csökkenteni a vallások, illetve a vallási hierarchiák szerepét és befolyását. Véleményem szerint a vallás a babona egy formája, valamint az agykontroll és az elnyomás eszköze, amelyet már hosszú ideje a történelem szemeteskosarába kellett volna helyezni.

 

Cikkajánló


Ajánlom figyelmedbe az osztrák nemzeti ünnepről szóló írásomat, valamint a Belga Királyság nagykövetével készített interjúmat. Kattints a feketével kiemelt részekre… >>

a-national-day-2018-ambassador-ellison-kramer-georg-von-habsburg-gyorgy.jpg>> Pazar osztrák nagyköveti fogadás Habsburg módra... <<

b-marie-france-andre-2018-trump-card-ace.jpg>> A belga nagykövet kiteríti a diplomácia ütőkártyáit <<

 

Hasznos link


Többet szeretnél megtudni Norvégiáról, a Norvég Nagykövetség magyarországi működéséről, tevékenységéről, országaink együttműködéséről? Érdekelnek norvég vonatkozású nyilvános programok és rendezvények? Akkor látogass a Norvég Nagykövetség hivatalos weboldalára, illetve kövesd a munkájukat Facebook-profiljukon!

 

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

Like-olj ide kattintva a www.facebook.com/diplomaciamindenkinek oldalon!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomacia-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr4514375493

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.