Diplomácia mindenkinek

Utazás a nemzetközi kapcsolatok művészetének izgi világában

150 ok, amiért szeretjük Japánt

2019. szeptember 17. 09:55 - IAMedia

Az idei év az ünneplés, a változás és a remény jegyében telik. Az új japán uralkodó, Őfelsége Naruhito császár nevéhez fűződő Reiwa-korszak (a.m. szép harmónia), az EU–Japán Gazdasági Partnerségi Megállapodás hatályba lépése csakúgy, mint a diplomáciai kapcsolataink 150 éves évfordulója kiváló alkalmat szolgáltatnak ahhoz, hogy egy különleges országgal meglévő, erős kötelékre összpontosítsunk. Tegyünk egy izgalmas utazást Őexcellenciája Sato Kuni, Japán magyarországi nagykövete segítségével...

jp-sato-kuni-budapest-embassy-office-web-fb.jpgNagykövet asszony az irodájában (Fotó: Privát archívum)

 

+++ Click here to read the article in English +++

 

Kukkants bátran a diplomácia leple mögé…


Sokak számára a diplomácia egy titokzatos, homályos, ingoványos terület. Szinte alig tudunk valamit a szemeink előtt, azaz a politikai és gazdasági erők kereszttüzében zajló események mögött húzódó, hajszálvékony jégen „táncoló” egyezkedésekről, kölcsönösen előnyös megoldásokra törekvő tárgyalásokról.
A nyomasztó információáradat és az álhírek világában azonban pont a – szinte kivétel nélkül – nagyon művelt, intelligens diplomaták és lelkes, elhivatott munkatársaik azok, akik a háttérben, biztonsággal építik a nemzetek közötti, békés együttműködés kereteit.

 

Megtalálni a megoldást


Mindig csodálattal figyelem az olyan emberek életútját, akik személyes példájukkal, valódi értékteremtéssel járulnak hozzá nemcsak saját nemzetük jólétéhez, hanem hídépítőként aktívan tesznek a nemzetközi együttműködés hatékony és tartós fejlődéséért. Mindeközben alázattal őrzik az eredeti motivációjuk fénylő lángját, s pontosan tisztában vannak azzal, hogy felelősségteljes közszolgálatot teljesítenek. Ismerkedj meg a Japán Császárság nagykövetével, Őexcellenciája Sato Kunival, akinek a vezetésével felfedező utazást teszünk a diplomácia izgalmas világában!

Lenyűgöző pályája a világ különböző részein végzett diplomáciai tevékenységek széles skáláját öleli fel (jogalkotás, nemzetközi megállapodások, sajtó és PR, WTO, UNESCO stb.). Honnan ered a közszolgálat iránti odaadása?

Az ember azon képességeibe vetett hitemben gyökerezik, amely minden résztvevő, nemzet vagy egyén számára jobb életet kínáló megoldások megtalálásában nyilvánul meg.

jp-sato-kuni-press-conference-web.jpgA Magyar–Japán Emlékév logójának bemutatóján (Fotó: KKM Protokoll)

 

Milyen benyomásokra tett szert Magyarországról és a magyarokról, amióta átadta megbízólevelét Áder köztársasági elnök úrnak 2017 végén?

Történelemben, hagyományokban és kultúrában gazdag ország, illetve nép, amely a túléléséről ismert.

jp-sato-kuni-wreath-laying-ceremony-web.jpgA Hősök emlékkövének koszorúzási ceremóniáján (Fotó: KKM Protokoll)

 

Kossuth Lajos és a szamuráj


Idén ünnepeljük a Japán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját. Értékelné azok fejlődését, illetve a jelenlegi állapotukat?

Két fő, azaz a II. világháború előtti, illetve utáni időszakról beszélhetünk.

Másfél évszázaddal ezelőtt Japán a modernizáció és az iparosodás útjára lépett. Magyarország is a saját „aranykora” kapujában állt. Talán az abban az időben meglévő földrajzi távolság miatt a kapcsolatokat intenzívnek nem feltétlenül, ám barátinak határozottan nevezhetjük. Hadd elevenítsek fel néhány fejezetet!

Elsőként említendő: Tokai Sanshi (Shiba Shiro, 1852-1922) találkozik Kossuth Lajossal (1802-1894) 1887 márciusában
Tokai Nyugaton tanult szamuráj volt a korai Meiji-korszakban. A Véletlen találkozás patrióta szép hölgyekkel címen kiadott irodalmi műveiből álló sorozatában, ezen újságírói-fikciós írásaiban szenvedélyesen írt az 1848-as magyar forradalomról és Kossuth életéről, miként erről a szabadságharc szellemi vezérének lánya könyvében említést tesz. Tokai érdeklődése Kossuth és Európa iránt olyan erős volt, hogy 1887-ben meglátogatta a politikai száműzetésben élő forradalmárt Torinóban. Megjegyzendő, hogy a gyorsan változó világ közepette mindkét ország egyforma szenvedélyt tanúsított a modernizáció és a túlélés iránt. Nem maradt fenn írásos feljegyzés arról, miről beszélgettek, ám könnyű elképzelni, amint egy szamuráj és egy forradalmár eszmecserét folytatnak a jövőről, Magyarországról, Japánról és a világról egy csésze eszpresszó, egy pohár magyar bor vagy japán saké mellett.

jp-sato-kuni-hungary-japan-150-year-anniversary-diplomatic-relations-logo-web.pngA magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvétele 150. évfordulójának hivatalos logója (Tervezte: Tói Reiko)

 

+++ Ne maradj le a többi nagyköveti interjúról és fogadás beszámolójáról! Kattints a KÖVETÉS gombra… +++

 

A következő epizód: Imaoka Junichiro a Centrál Kávéházban, a két világháború közötti időszakban
Imaoka 1888-ban született, egy évvel Tokai és Kossuth találkozása után. Német nyelvből szerzett egyetemi diplomát, 1914-ben pedig bemutatták Barathosi Balogh Benedek magyar néprajzkutatónak, aki kutatási céllal érkezett Japánba. Imaoka német tolmácsként segítette a munkáját. Ennek a találkozásnak köszönhetően Imaoka elkezdett érdeklődni Magyarország iránt, s megtanult magyarul. 1922-1931 között Budapesten élt, sok időt töltött a művészek által kedvelt Centrál Kávéházban. Egy találkozóra invitáló levélre ekképp válaszolt: „Délután 1 és 4 óra között általában a Centrál Kávéházban tartózkodom.” Számos cikke jelent meg magyar újságokban, illetve előadásokat is tartott Japánról. Amikor Japán nem tartott fenn nagykövetséget Magyarországon, főkonzulként tevékenykedett. A japán–magyar diplomáciai kapcsolatok 140. évfordulója alkalmából a kávéház falára emléktáblát helyeztek a helyszínt és Magyarországot szerető Imaoka tiszteletére.

Még egy jelentős epizód: Takamatsu herceg és hercegné Budapestre látogat 1931 januárjában
A kávézóból egy kertbe megyünk. Takamatsu császári herceg és hercegné 1931-ben felkereste a budapesti Varga Márton Kertészeti Iskolát, hogy megnézzék a három évvel korábban létrehozott japánkertet. A gyönyörű cseresznyefa-virágzás megünneplése céljából nemrég látogatást tettem a sokak jóvoltából felújításra került kertben. Imaoka úr a két világháború közötti időszakban folytatott munkásságának egyik fénypontja a hercegi pár látogatásának előkészítése volt.

A második világháborút követően az országaink közötti diplomáciai kapcsolatokat 1959-ig felfüggesztették. További 30 év és az Európát elválasztó vasfüggöny lehullása kellett ahhoz, hogy 1989-től újból örvendhessünk a magasabb szintű kapcsolatoknak.

jp-sato-kuni-menczer-tamas-meeting-web.jpgMegbeszélés Menczer Tamás államtitkárral (Fotó: KKM Protokoll)

 

Ikebanától wadaikóig


Az idei év során számos japán témájú kulturális rendezvényen vehetünk részt. Mi dobogtatja meg különösen a szívét, ha a művészetekről beszélünk?

Az évforduló nyitórendezvénye a Magyar Tudományos Akadémián tartott ikebana [hagyományos japán virágrendezési művészete – A szerk.] bemutató volt, míg a hosszú ünnepi programsorozat záróakkordja egy igen dinamikus wadaiko [japán dob – A szerk.] előadás lesz a Művészetek Palotájában.

Ami a zenét illeti, az egyik kedvenc művészem, Kobayashi Ken-Ichiro karmester visszatért Budapestre, hogy a MÜPÁ-ban emlékezzen meg a jeles, 150. évfordulóról. Világszerte KOBAKEN-ként és szenvedélyes karmesterként ismerik. Az egymás iránti szenvedély kölcsönös: azóta szívébe zárta Magyarországot, amióta 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió első nemzetközi karmesterversenyét, Magyarország pedig hasonlóképp érez iránta.
A jubileumi program a japán (Kimigayo) és a magyar himnusszal kezdődött, amit Kobayashi mester Két haza 150 éve című darabjának ősbemutatója követett. Ezután vezényletével elhangzott Liszt 1. zongoraversenye, a Galántai táncok Kodálytól, valamint Brahms 1., 4., 5. és 6. Magyar tánca.

 

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

Like-olj ide kattintva a Diplomacia Mindenkinek oldalon!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

 

Kiváló egyensúly


A fegyelem és a hagyományok tisztelete a japán életmód kulcselemei. Noha a nők társadalmi szerepe a múlt század során sokat változott, a politikában és a diplomáciában tevékenykedő hölgyek számának erőteljes növekedése mindenképpen kívánatos lenne. Annál örvendetesebb az a tény, hogy hazáját nagykövet asszony képviseli. A női és emberi jogokért, humanitárius ügyekért felelős korábbi nagykövetként, Ön és kormánya miként tudja megtámogatni ezt a nagyon kedvező tendenciát? Melyek az ezzel kapcsolatos célkitűzései?

Ennek egyik módja a szociális infrastruktúra fejlesztése. Példaként az óvodai férőhelyekért való hosszú várakozási idő lerövidítését említeném, valamint olyan ösztönzők bevezetését vállalatok számára, amelyek a várandós nők és a kismamák folyamatos alkalmazását segítené elő.

Legalább ennyire fontosnak tartom a gondolkodásmód megváltoztatását. Például az „ike-men” japánul „jóképű férfit” jelent, ami pozitív felhanggal bír. Aztán bejött egy új kifejezés a köztudatba, az „iku-men”, azaz „gyermeknevelő férfi”. Persze menő, ha egy férfi jóképű, ám ugyanannyira menő, ha aktívan részt vesz a gyermeknevelésben. Egy efféle, pozitív ihletésű, példaértékű szerep a férfiakat és a nőket egyaránt a családra való nagyobb odafigyelésre sarkallná.

Társadalmunkban a munka és a magánélet közötti egyensúly ma már egyre elfogadottabb. Korábban a hosszúra nyúló munkaidő mindkét nem képviselőit megakadályozták abban, hogy a munkán kívül az életük bármely más területén kellőképpen aktívak legyenek.

jp-sato-kuni-garden-flowers-web.jpgA természetszerető nagykövet asszony rózsák ölelésében (Fotó: Privát archívum)

 

A kölcsönös megértés elmélyítése


Hogyan vélekedik a jelenlegi küldetéséről? Mik a kitűzött céljai? Mely eddigi eredményekre büszke igazán?

A küldetésem egyik fontos része, hogy elmélyítsük a nemzeteink közötti kölcsönös megértést. Az immáron 150 éves köteléknek köszönhetően, sokak jóindulatával ez meg is valósítható. Hálát és büszkeséget érzek.

jp-sato-kuni-ambassador-peru-web.jpgNagykövet asszony perui kollégája, Őexc. Raul Alfredo Salazar Cosio társaságában (Fotó: Aigner Ivan)

 

Véleménye szerint mely elemek szükségesek egy diplomata felelősségteljes hivatása és a szeretetteli otthon közötti egészséges egyensúly megteremtéséhez, különösen egy nő esetében?

Az egyik lényeges elem a nők egészsége. Természetesen elengedhetetlen az egészséges kapcsolat a munkatársaival, illetve a családtagjaival. Együtt dolgoznak és élnek, segítve egymást, kiváltképp a nehéz időkben. Egymástól függenek, egymásra támaszkodnak. Végső soron osztoznak a siker örömében és a gyógyulás okozta megkönnyebbülésben.

 

Gyógyítás és felépülés


Az idei év a Heisei (a.m. a béke elérése) nevű császári korszak végét is jelenti. Akihito császár 30 éves uralkodása nemcsak újrafogalmazta a szerepét azáltal, hogy közelebb került a népéhez, hanem példátlan elkötelezettséget mutatott a szomszédos országokkal való megbékélés iránt. Hogyan jellemezné ezt az időszakot?

A természeti katasztrófák gyakran sújtották Japánt a Heisei-időszak alatt. Akihito császár és császárné olyan területeket látogattak meg, amely komoly pusztításokat szenvedtek, beszélgettek az emberekkel, első kézből hallva személyes történeteiket. Figyelmességük elősegítette a szellemi gyógyulást és lelkesítőleg hatott a helyreállítási folyamatokra.

jp-sato-kuni-budapest-chain-bridge-web.jpgNagykövet asszony a Lánchídnál (Fotó: Privát archívum)

 

Megőrzés és alkalmazkodás


Ha hatalmában állna megváltoztatni három dolgot a világban, mit tenne?

Ha a kérdés feltételes részének igéje a „megváltoztatni” helyett a „megőrizni” lenne, azt mondanám: Ha hatalmamban állna megőrizni három dolgot a világon, összegyűjteném a szükséges erőket az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő természeti helyszínek és kulturális értékek megőrzése érdekében.
A magyarországi tárgyi örökségek közé tartozik Budapest (beleértve a Duna-partot, a Budai Várnegyedet és az Andrássy utat); a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete; Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrái. A matyóhímzés és a népzenei hagyomány Kodály-módszer szerinti őrzése tipikus magyar példák a szellemi örökségre.
Japán esetében a tárgyi örökség példái Kyoto és Nara, míg a vasoku (a hagyományos japán érkezési kultúra) és vasi (japán papír) a szellemi örökség részét képezi.

Ezek a kulturális gazdagság és az egészséges környezet érdekében, a mindennapi életünk szempontjából, többféle módon is fontos értéket képviselnek. Hozzájárulnak a kölcsönös megértés előmozdításához. A megőrzésük képességének együtt kell járnia az idő kihívásaihoz való alkalmazkodásunkkal.

 

Hasznos link


Többet szeretnél megtudni Finnországról, a Japán magyarországi működéséről, tevékenységéről, országaink együttműködéséről? Érdekelnek finn vonatkozású nyilvános programok és rendezvények? Akkor látogass a Japán Nagykövetség hivatalos weboldalára…

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomacia-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr3015110980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.