Diplomácia mindenkinek

Utazás a nemzetközi kapcsolatok művészetének izgi világában

8 tévhites anti-Covid-tréning

2021. április 04. 09:51 - IAMedia

Bizonytalanság gyötör? Félsz? Nem tudod, kinek higgy? Íme egy függőséget nem okozó, kedélyjavító anti-Covid-tréning…

covid-19-information-fake-news-web.jpgA maszk mögött rejtőzködő Covid-Pinocchio (Fotó: GettyImages)

 

Üdvözöllek a Covid-káoszban, azaz a tévhitek, az álhírek, a zűrzavar és a félelem(keltés) világában. Szerencsére vannak, akik hiteles források, valamint tényekkel, kutatásokkal alátámasztott információk alapján, józan, higgadt módon vizsgálják az eseményeket, nyújtanak segítséget a laikusok számára a sűrű és homályos rengetegben való eligazodáshoz. Egyikük Kelemen István, az ELTE Természettudományi Karának biológia szakos hallgatója, akit már gyerekkorában rabul ejtett a természet és a biológiai törvények rendszere, a biokémia világa. Proaktív tudományos ismeretterjesztő tevékenysége részeként szakmai tanulmányokat és cikkeket fordít. Az ő vezetésével keressük a kiutat a 10 millió magyar "Covid- és vakcinaszakértő" által megteremtett, szövevényes labirintusból. Félelem helyett felismerés, tehetetlenség helyett támogatás. Kezdődhet a szókimondó, ám diplomatikus anti-Covid-tréning…

 

– Mi számodra a legidegesítőbb a Covid–19 járvány körüli hisztériás jelenséggel kapcsolatban?

– Alapvetően a hamis információk térnyerése és az elégtelen tájékoztatás. Magyarországon is általános probléma, hogy az emberek nem kapnak megfelelő, befogadható, egyértelmű tájékoztatást a Covid–19-világjárványról. Pontosabban kapnak, csak nem a megfelelő közegből. A naprakész tudományos hírek alapvetően idegen nyelven érhetők el, megszűrésükhöz pedig elengedhetetlen a megfelelő kritikus gondolkodás. Az információs versenyben nagyobb népszerűségnek örvendenek azok az online felületek, amelyeken a világban történő valóság egy bizonyos szelete (legtöbbször annak a félrefordított vagy félreértelmezett változata) lát napvilágot, ami problematikus. Gombamód szaporodnak a magyar nyelvű álhírgyárak, amelyek könnyen befogadható, tudományos megalapozottság és forrásokra való hivatkozás nélkül osztják meg a hatásvadász cikkeiket.

covid-19-information-fake-news-facts-web.jpgÁlhírek kontra tények (Fotó: Marat Musabirov / iStock)

 

– Tapasztalatod szerint melyek a járványokkal és a vakcinákkal kapcsolatos legelterjedtebb tévhitek és kényszerképzetek?

1. Az oltóanyagok vagy azok adott típusa holt emberi magzat szövetkivonatát tartalmazza.
Ez esetben az MRC-5 (Medical Research Council cell strain 5) diploid sejtkultúrából álló, fibroblast (kötőszövet) típusú sejtállományról van szó, amit eredendően egy 14 hetes kaukázusi (fehérbőrű), hímnemű magzat sejtjeiből állítottak elő. Ezt egy spontán vetélés után ajánlották fel egy labornak, hogy sejtkultúraként használhassák fel kutatási, gyógyszer- és oltásfejlesztési célokra. A vakcina ennek semmilyen részét nem tartalmazza.

2. A vakcina meddőséget és halált okoz, tartalma pedig beépül a DNS-be, vagy megváltoztatja azt.
Éppen ellenkezőleg. Egyre több hír érkezik arról, hogy a beoltott kismamáknak végül a SARS-CoV-2-re immunis kisbabájuk született. Egyik oltás sem tartalmaz olyan anyagot, ami megváltoztatná a DNS-t. Az emberi DNS védve van a sejtmagban. Módosításához egy összetett enzimrendszer szükséges, amit nem tartalmaznak az oltások. Ráadásul a teljes emberi test DNS állományának megváltoztatása több éves procedúrát jelentene, amire máig nem képes a tudomány.

3. Az oltás chipet tartalmaz, ami az emberek nyomkövetését vagy adott idő utáni megsemmisítését szolgálja.
Az oltások nem tartalmaznak chipet. Ha tartalmaznának, akkor sokkal nagyobb tűt kellene alkalmazni, illetve pillanatok alatt érelzáródást okoznának a kapillárishálózatban (hajszálérhálózat). Eleve képtelenség lenne a világ összes beoltott emberében lévő chipek jelét befogni, nemhogy elemezni azokat, vagy segítségükkel tömeggyilkosságot elkövetni.

4. A SARS-CoV-2 vírus az 5G kiépített hálózatán terjed a legjobban, az is egy eszköz a terjesztésére.
Brazíliában nincs kiépített 5G-hálózat, mégis az ország nemzetközi szinten a második a halálozási mutató alapján; ellentétben Thaifölddel, ahol az 5G teljesen kiépült, fertőzöttségi és halálozási adataik viszont alacsonyak. Természetesen a két ország területe és népessége eltérő, ám lakosságarányosan vizsgálva is eget verő a különbség.

 

covid-19-information-how-to-spot-fake-news-hun-web.jpgFotó: IFLA (magyar fordítás: Nagy Ádám)

 

5. A PCR-tesztek nem használhatók a fertőzöttség kimutatására, vagy kellően manipulálhatók, hogy fenntartható legyen a „PCR-járvány”.
A PCR az élettudományi kutatásokban és egészségügyi laboratóriumokban általánosan használt módszer a legkülönfélébb feladatokra (pl. örökletes betegségek kimutatása, genetikai ujjlenyomat azonosítása, fertőző betegségek diagnosztikája, gének klónozása, apasági vizsgálatok elvégzése).

6. A kórházak nincsenek tele, a médiában megjelenő hírekben szereplő helyek nem valós helyszínek, a videóanyagokban szereplő emberek pedig statiszták.
Külföldi és „szerencsére” már egyre több magyar anyag is hozzáférhető azzal kapcsolatban, mi történik a kórházakban. Ezen felül számos egészségügyi dolgozó beszámolója is rendelkezésre áll.

7. Az álhírek nem azért törlődnek egyik napról a másikra, mert tartalmuk káros és veszélyes a társadalmi előrehaladásra, hanem azért, mert a valóságot el akarják fedni.

8.
A vakcinákat túl gyorsan fejlesztették ki. Én nem leszek kísérleti nyúl!
A Covid–19-pandémia megfékezésére rendelkezésre, illetve fejlesztés alatt álló vakcinák legtöbb típusa azért tudott ilyen „rövid idő alatt” elkészülni, mert több esetben is már jó ideje meglévő technológián alapszanak. Mindemellett 2021-ben a technológia fejlettebb, a vakcinagyártás automatizáltabb és hatékonyabb, mint korábban valaha. Sőt, a világméretű problémával szemben nemzetközi kutatócsoportok együttesen vették fel a harcot. A tesztfázisok megfelelő – egészségügyi és gyógyszerbiztonsági – szabályrendszer alapján összevont (általában I. és II.) fázisai szintén gyorsították a folyamatokat. Az adatok kiértékelésében és az információk szelektálásában a mesterséges intelligencián alapuló programok további hatékonyság-növekedést tettek lehetővé.

covid-19-types-of-vaccines-epicovidcorps-hd.jpgVakcinatípusok összefoglaló táblázata (Fotó: epiCOVIDcorps)

 

– Az egyszerűen fogyasztható (ál)hírek, banalitások miért vonzóbbak, illetve terjednek sokkal gyorsabban, mint a tudományosan megalapozott, „dögunalmas” cikkek? Genetikai önvédelmi mechanizmus, civilizációs defekt, vagy egyéb?

– A Covid–19-pandémia egy olyan történelmi esemény, nemzetközi szintű stresszfaktor, amihez hasonló volumenűt a spanyolnátha óta nem kellett átélnie az emberiségnek. Ősi hagyatékunk, hogy az idők kezdete óta a számunkra nehezen megérthető vagy leképezhető eseményeket, jelenségeket a saját ismereteink alapján próbálunk megmagyarázni. Az emberi elme egy kényes és nehezen kiismerhető műszer, egy finomhangolt biológiai szerkezet. Alapvetően egy roppant összetett információ- és mémraktár.
Idegi kapcsolataink születésünktől fogva a környezetünk mintái és szelekciós hatásai által fonódnak össze és erősödnek meg, ami a világunk egyéni leképződéséhez vezet. Továbbá az internetes keresőmotorok és más szerkesztési algoritmusok a korábbi keresések és interakciók alapján hajlamosak megszűrni a felhasználó internetes tapasztalatait. Így az a személy, aki oltásellenes témákra keresett rá, a jövőben valószínűleg több vagy hasonló oltásellenes információval találkozik szembe. Ez a mesterséges megerősítési elfogultság információs buborékját hozhatja létre. Ez gyakorlatilag egy alternatív dimenzió, egy adott nézőpontokból összeszerkesztett információs börtön, amely korlátozza az alternatív és objektív véleményeknek való kitettségüket. Ezáltal létrejön a többségi egyetértés illúziója: „Mindenhol azt látom, hogy öl az oltás. Akkor más miért nem vette még észre?” Ez bizalmatlanságot, frusztrációt és haragot szül.

covid-19-social-media-filter-bubble-web.jpgA mesterséges megerősítési elfogultság információs buborékja (Fotó: Sticky-Digital)

 

– Belátásod szerint mi jelentheti a kitörést ebből a szupergravitációs erővel lefelé pörgő, igen pusztító spirálból?

– A félelmeinkkel való szembenézés és az elfogadás. Az emberek egyik napról a másikra belecsöppentek a tudományos kommunikáció és önkorrigáló rendszerének a valóságába. Ismeretlen maga a helyzet, ismeretlenek a szakszavak és a jelenségek. Nem értik a grafikonokat, az ábrákat; miért szükséges ezt meg azt csinálni; mi alapján döntenek erről vagy arról; miért hatékony ez, más pedig miért nem az…? A világ egy céltalanul „gonosz” és veszélyes hely. Ezt elfogadni hatalmas feladat. Ezért könnyebb Bill Gates és a Big Pharma (a nagy, globális gyógyszergyártók összessége) démonizált karakterein keresztül megszemélyesíteni azt. Ha valami mögött személyek vagy cégek állnak, azok legyőzhetők és megdönthetők. Ezáltal véget vethetünk a gazdasági és társadalmi kilátástalanságnak, enyhíthetünk az egyéni frusztrációinkon, illetve befogadhatóvá tehetünk egy alapvetően nehezen megérthető, komplex jelenséget.
Azonban világjárványok az emberiség történelmében mindig is voltak, nem kellettek hozzájuk nagy hatalmú emberek és cégek. Attól, hogy démonizálunk embereket, eszközöket (maszk, vakcina), nem fog megszűnni a probléma. Sőt, az álhírekbe való menekülés csak további félelmet és kilátástalanságot szül, akadályozza a megfelelő védekezést, ezzel lassítva a járványból való kilábalás sebességét. Az álhíreket tartalmazó blogok, valamint a magyar közéletben is szereplő, áltudományos karakterek túlnyomórészt tisztában vannak azzal, hogy a megosztásaik hamisak. A hangulatkeltés eszközével viszont képessé válnak követőbázist felépíteni, vagy akár politikai tőkét kovácsolni azokból az emberekből, akik bizonytalanok és félnek.

covid-19-harmony-acceptance-web.jpgSzembenézés a félelmekkel és elfogadás (Fotó: William Farlow)

 

– Melyek azok a megbízható, tudományosan igazolt források, amelyekből hiteles információkat nyerhetnek a bizonytalan laikusok? Egyáltalán ki(k)ben bízhatunk ebben az álhírekkel telített világban?

– Ez egy nehéz feladat. Az egyetemen külön tantárgyat szenteltek arra, miként használjuk megfelelő módon a rendelkezésre álló forrásokat, melyek a releváns és valós adatokat közlő, ellenőrzött platformok. Egy olyan világban élünk, amelyben az információ gyakorlatilag kontrollálhatatlanul áramlik. Az áltudományos portálok pontosan ezt használják ki. Posztjaikban idegen és magyar nyelvű videóanyagok kontextus nélküli, megvágott változatait osztják meg, vagy pl. a Világbank-csoport tőkefinanszírozásról szóló, 15-20 oldalas jelentését röviden „ismertetik” a követőikkel. Az álhíreket terjesztő portálok írásaiban nem jelenítenek meg lekövethető forrást, a linkek tudományos munkássággal nem rendelkező „szakemberekhez” vezetnek, miközben tartalmilag irreleváns iratokat osztanak meg.

 

Linkajánló
Kattints bátran az aláhúzott linkekre...

Gondolatok egy biológustól

Biológiával és orvostudománnyal foglalkozó, idegen nyelvű források:
The Lancet
Nature
National Library of Medicine
ResearchGate
ScienceDirect

 

Aki nem érti az idegen nyelvű hivatalos közleményeket, tanulmányokat, hanganyagokat, könnyen elhiszi azt, ami egy néhány soros, hangzatos bevezetővel eléjük kerül magyarul. A hazai politika a hivatalos szerveket illetően sajnos generációkon átívelő bizalmatlanságot ültetett el az emberekben. A tudomány viszont nem politika. A szakértők által értékelt, tényellenőrzött forrásokból származó tanulmányok nem manipulálhatók, mert nemzetközileg bárki reprodukálhatja azokat, és mindig kiderül, ha valami gond adódik az eredményekkel. A tudományos felületeken hiányos vagy kellően nem megalapozott, nem bizonyított információkat nem lehet tényként közölni, mivel még a megjelenés előtt fennakadnak a szitán. Ráadásul olyan hozzáértők is ellenőrzik azokat, akikhez nem ér el egy adott ország politikai nyomásának a keze.
Azokban a kutatókban bízhatunk, akik már több évtizede foglalkoznak egy adott tudományterülettel, mérvadó szaktudással rendelkeznek, a munkásságukat pedig nyilvánosan hozzáférhető, hivatalos publikációk támasztják alá.

covid-19-scientific-research-web.jpgHiteles és megbízható források kutatása (Fotó: Mette-Friis Mikkelsen)

 

– Mit javasolsz annak a honfitársunknak, aki bizonytalan a különböző vakcinákkal kapcsolatban? Útba tudod igazítani annak érdekében, hogy önmaga és a környezete számára meghozhassa az optimális döntést?

Feltétlenül tájékozódjon a háziorvosánál a vakcinákkal kapcsolatban! Kérdezze meg azon barátait és ismerőseit, akikről tudja, hogy megfelelően informáltak a témában, biológiai ismeretük kellően elmélyült ahhoz, hogy eloszlassák az esetlegesen alaptalan félelmeit.
Jómagam ismeretterjesztéssel foglalkozom. A kifejezetten e célból létrehozott Biológia mindenkinek Facebook-oldalamon olvashatja bejegyzéseim, amelyek a biológiai jelenségeket általánosságban, illetve a koronavírus-kutatások anyagát is feldolgozza. Esetleges kérdéseire örömmel, a legjobb tudásom szerint válaszolok. Abban az esetben, ha nem tudok, szívesen összekötöm azokkal, akik szakmailag előrébb tartó szakemberek, így maradéktalanul választ adhatnak.

covid-19-genomic-epidemiology-of-novel-coronavirus-global-subsampling-2019-12-2021-03.pngA SARS-CoV-2 genomváltozása 2019. decembere és 2021. márciusa között (Forrás: Nextstrain)

 

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a KÖVETÉS gombra!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

kelemen-istvan-ps-web.jpgKelemen István (Fotó: Privát archívum)

Az interjút készítette: Aigner Ivan

  

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomacia-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr5516489878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása