Az idei év az ünneplés, a változás és a remény jegyében telik. Az új japán uralkodó, Őfelsége Naruhito császár nevéhez fűződő Reiwa-korszak (a.m. szép harmónia), az EU–Japán Gazdasági Partnerségi Megállapodás hatályba lépése csakúgy, mint a diplomáciai kapcsolataink 150 éves évfordulója kiváló alkalmat szolgáltatnak ahhoz, hogy egy különleges országgal meglévő, erős kötelékre összpontosítsunk. Tegyünk egy izgalmas utazást Őexcellenciája Sato Kuni, Japán magyarországi nagykövete segítségével...

Nagykövet asszony az irodájában (Fotó: Privát archívum)

+++ Click here to read the article in English +++

Kukkants bátran a diplomácia leple mögé…

Sokak számára a diplomácia egy titokzatos, homályos, ingoványos terület. Szinte alig tudunk valamit a szemeink előtt, azaz a politikai és gazdasági erők kereszttüzében zajló események mögött húzódó, hajszálvékony jégen „táncoló” egyezkedésekről, kölcsönösen előnyös megoldásokra törekvő tárgyalásokról.
A nyomasztó információáradat és az álhírek világában azonban pont a – szinte kivétel nélkül – nagyon művelt, intelligens diplomaták és lelkes, elhivatott munkatársaik azok, akik a háttérben, biztonsággal építik a nemzetek közötti, békés együttműködés kereteit.

Megtalálni a megoldást

Mindig csodálattal figyelem az olyan emberek életútját, akik személyes példájukkal, valódi értékteremtéssel járulnak hozzá nemcsak saját nemzetük jólétéhez, hanem hídépítőként aktívan tesznek a nemzetközi együttműködés hatékony és tartós fejlődéséért. Mindeközben alázattal őrzik az eredeti motivációjuk fénylő lángját, s pontosan tisztában vannak azzal, hogy felelősségteljes közszolgálatot teljesítenek. Ismerkedj meg a Japán Császárság nagykövetével, Őexcellenciája Sato Kunival, akinek a vezetésével felfedező utazást teszünk a diplomácia izgalmas világában!

Lenyűgöző pályája a világ különböző részein végzett diplomáciai tevékenységek széles skáláját öleli fel (jogalkotás, nemzetközi megállapodások, sajtó és PR, WTO, UNESCO stb.). Honnan ered a közszolgálat iránti odaadása?

Az ember azon képességeibe vetett hitemben gyökerezik, amely minden résztvevő, nemzet vagy egyén számára jobb életet kínáló megoldások megtalálásában nyilvánul meg.

A Magyar–Japán Emlékév logójának bemutatóján (Fotó: KKM Protokoll)

Milyen benyomásokra tett szert Magyarországról és a magyarokról, amióta átadta megbízólevelét Áder köztársasági elnök úrnak 2017 végén?

Történelemben, hagyományokban és kultúrában gazdag ország, illetve nép, amely a túléléséről ismert.

A Hősök emlékkövének koszorúzási ceremóniáján (Fotó: KKM Protokoll)

Kossuth Lajos és a szamuráj

Idén ünnepeljük a Japán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 150. évfordulóját. Értékelné azok fejlődését, illetve a jelenlegi állapotukat?

Két fő, azaz a II. világháború előtti, illetve utáni időszakról beszélhetünk.

Másfél évszázaddal ezelőtt Japán a modernizáció és az iparosodás útjára lépett. Magyarország is a saját „aranykora” kapujában állt. Talán az abban az időben meglévő földrajzi távolság miatt a kapcsolatokat intenzívnek nem feltétlenül, ám barátinak határozottan nevezhetjük. Hadd elevenítsek fel néhány fejezetet!

Elsőként említendő: Tokai Sanshi (Shiba Shiro, 1852-1922) találkozik Kossuth Lajossal (1802-1894) 1887 márciusában
Tokai Nyugaton tanult szamuráj volt a korai Meiji-korszakban. A Véletlen találkozás patrióta szép hölgyekkel címen kiadott irodalmi műveiből álló sorozatában, ezen újságírói-fikciós írásaiban szenvedélyesen írt az 1848-as magyar forradalomról és Kossuth életéről, miként erről a szabadságharc szellemi vezérének lánya könyvében említést tesz. Tokai érdeklődése Kossuth és Európa iránt olyan erős volt, hogy 1887-ben meglátogatta a politikai száműzetésben élő forradalmárt Torinóban. Megjegyzendő, hogy a gyorsan változó világ közepette mindkét ország egyforma szenvedélyt tanúsított a modernizáció és a túlélés iránt. Nem maradt fenn írásos feljegyzés arról, miről beszélgettek, ám könnyű elképzelni, amint egy szamuráj és egy forradalmár eszmecserét folytatnak a jövőről, Magyarországról, Japánról és a világról egy csésze eszpresszó, egy pohár magyar bor vagy japán saké mellett.

A magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvétele 150. évfordulójának hivatalos logója (Tervezte: Tói Reiko)

+++ Ne maradj le a többi nagyköveti interjúról és fogadás beszámolójáról! Kattints a KÖVETÉS gombra… +++

A következő epizód: Imaoka Junichiro a Centrál Kávéházban, a két világháború közötti időszakban
Imaoka 1888-ban született, egy évvel Tokai és Kossuth találkozása után. Német nyelvből szerzett egyetemi diplomát, 1914-ben pedig bemutatták Barathosi Balogh Benedek magyar néprajzkutatónak, aki kutatási céllal érkezett Japánba. Imaoka német tolmácsként segítette a munkáját. Ennek a találkozásnak köszönhetően Imaoka elkezdett érdeklődni Magyarország iránt, s megtanult magyarul. 1922-1931 között Budapesten élt, sok időt töltött a művészek által kedvelt Centrál Kávéházban. Egy találkozóra invitáló levélre ekképp válaszolt: „Délután 1 és 4 óra között általában a Centrál Kávéházban tartózkodom.” Számos cikke jelent meg magyar újságokban, illetve előadásokat is tartott Japánról. Amikor Japán nem tartott fenn nagykövetséget Magyarországon, főkonzulként tevékenykedett. A japán–magyar diplomáciai kapcsolatok 140. évfordulója alkalmából a kávéház falára emléktáblát helyeztek a helyszínt és Magyarországot szerető Imaoka tiszteletére.

Még egy jelentős epizód: Takamatsu herceg és hercegné Budapestre látogat 1931 januárjában
A kávézóból egy kertbe megyünk. Takamatsu császári herceg és hercegné 1931-ben felkereste a budapesti Varga Márton Kertészeti Iskolát, hogy megnézzék a három évvel korábban létrehozott japánkertet. A gyönyörű cseresznyefa-virágzás megünneplése céljából nemrég látogatást tettem a sokak jóvoltából felújításra került kertben. Imaoka úr a két világháború közötti időszakban folytatott munkásságának egyik fénypontja a hercegi pár látogatásának előkészítése volt.

A második világháborút követően az országaink közötti diplomáciai kapcsolatokat 1959-ig felfüggesztették. További 30 év és az Európát elválasztó vasfüggöny lehullása kellett ahhoz, hogy 1989-től újból örvendhessünk a magasabb szintű kapcsolatoknak.

Megbeszélés Menczer Tamás államtitkárral (Fotó: KKM Protokoll)

Ikebanától wadaikóig

Az idei év során számos japán témájú kulturális rendezvényen vehetünk részt. Mi dobogtatja meg különösen a szívét, ha a művészetekről beszélünk?

Az évforduló nyitórendezvénye a Magyar Tudományos Akadémián tartott ikebana [hagyományos japán virágrendezési művészete – A szerk.] bemutató volt, míg a hosszú ünnepi programsorozat záróakkordja egy igen dinamikus wadaiko [japán dob – A szerk.] előadás lesz a Művészetek Palotájában.

Ami a zenét illeti, az egyik kedvenc művészem, Kobayashi Ken-Ichiro karmester visszatért Budapestre, hogy a MÜPÁ-ban emlékezzen meg a jeles, 150. évfordulóról. Világszerte KOBAKEN-ként és szenvedélyes karmesterként ismerik. Az egymás iránti szenvedély kölcsönös: azóta szívébe zárta Magyarországot, amióta 1974-ben megnyerte a Magyar Televízió első nemzetközi karmesterversenyét, Magyarország pedig hasonlóképp érez iránta.
A jubileumi program a japán (Kimigayo) és a magyar himnusszal kezdődött, amit Kobayashi mester Két haza 150 éve című darabjának ősbemutatója követett. Ezután vezényletével elhangzott Liszt 1. zongoraversenye, a Galántai táncok Kodálytól, valamint Brahms 1., 4., 5. és 6. Magyar tánca.

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

Like-olj ide kattintva a Diplomacia Mindenkinek oldalon!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Kiváló egyensúly

A fegyelem és a hagyományok tisztelete a japán életmód kulcselemei. Noha a nők társadalmi szerepe a múlt század során sokat változott, a politikában és a diplomáciában tevékenykedő hölgyek számának erőteljes növekedése mindenképpen kívánatos lenne. Annál örvendetesebb az a tény, hogy hazáját nagykövet asszony képviseli. A női és emberi jogokért, humanitárius ügyekért felelős korábbi nagykövetként, Ön és kormánya miként tudja megtámogatni ezt a nagyon kedvező tendenciát? Melyek az ezzel kapcsolatos célkitűzései?

Ennek egyik módja a szociális infrastruktúra fejlesztése. Példaként az óvodai férőhelyekért való hosszú várakozási idő lerövidítését említeném, valamint olyan ösztönzők bevezetését vállalatok számára, amelyek a várandós nők és a kismamák folyamatos alkalmazását segítené elő.

Legalább ennyire fontosnak tartom a gondolkodásmód megváltoztatását. Például az „ike-men” japánul „jóképű férfit” jelent, ami pozitív felhanggal bír. Aztán bejött egy új kifejezés a köztudatba, az „iku-men”, azaz „gyermeknevelő férfi”. Persze menő, ha egy férfi jóképű, ám ugyanannyira menő, ha aktívan részt vesz a gyermeknevelésben. Egy efféle, pozitív ihletésű, példaértékű szerep a férfiakat és a nőket egyaránt a családra való nagyobb odafigyelésre sarkallná.

Társadalmunkban a munka és a magánélet közötti egyensúly ma már egyre elfogadottabb. Korábban a hosszúra nyúló munkaidő mindkét nem képviselőit megakadályozták abban, hogy a munkán kívül az életük bármely más területén kellőképpen aktívak legyenek.

A természetszerető nagykövet asszony rózsák ölelésében (Fotó: Privát archívum)

A kölcsönös megértés elmélyítése

Hogyan vélekedik a jelenlegi küldetéséről? Mik a kitűzött céljai? Mely eddigi eredményekre büszke igazán?

A küldetésem egyik fontos része, hogy elmélyítsük a nemzeteink közötti kölcsönös megértést. Az immáron 150 éves köteléknek köszönhetően, sokak jóindulatával ez meg is valósítható. Hálát és büszkeséget érzek.

Nagykövet asszony perui kollégája, Őexc. Raul Alfredo Salazar Cosio társaságában (Fotó: Aigner Ivan)

Véleménye szerint mely elemek szükségesek egy diplomata felelősségteljes hivatása és a szeretetteli otthon közötti egészséges egyensúly megteremtéséhez, különösen egy nő esetében?

Az egyik lényeges elem a nők egészsége. Természetesen elengedhetetlen az egészséges kapcsolat a munkatársaival, illetve a családtagjaival. Együtt dolgoznak és élnek, segítve egymást, kiváltképp a nehéz időkben. Egymástól függenek, egymásra támaszkodnak. Végső soron osztoznak a siker örömében és a gyógyulás okozta megkönnyebbülésben.

Gyógyítás és felépülés

Az idei év a Heisei (a.m. a béke elérése) nevű császári korszak végét is jelenti. Akihito császár 30 éves uralkodása nemcsak újrafogalmazta a szerepét azáltal, hogy közelebb került a népéhez, hanem példátlan elkötelezettséget mutatott a szomszédos országokkal való megbékélés iránt. Hogyan jellemezné ezt az időszakot?

A természeti katasztrófák gyakran sújtották Japánt a Heisei-időszak alatt. Akihito császár és császárné olyan területeket látogattak meg, amely komoly pusztításokat szenvedtek, beszélgettek az emberekkel, első kézből hallva személyes történeteiket. Figyelmességük elősegítette a szellemi gyógyulást és lelkesítőleg hatott a helyreállítási folyamatokra.

Nagykövet asszony a Lánchídnál (Fotó: Privát archívum)

Megőrzés és alkalmazkodás

Ha hatalmában állna megváltoztatni három dolgot a világban, mit tenne?

Ha a kérdés feltételes részének igéje a „megváltoztatni” helyett a „megőrizni” lenne, azt mondanám: Ha hatalmamban állna megőrizni három dolgot a világon, összegyűjteném a szükséges erőket az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő természeti helyszínek és kulturális értékek megőrzése érdekében.
A magyarországi tárgyi örökségek közé tartozik Budapest (beleértve a Duna-partot, a Budai Várnegyedet és az Andrássy utat); a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete; Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrái. A matyóhímzés és a népzenei hagyomány Kodály-módszer szerinti őrzése tipikus magyar példák a szellemi örökségre.
Japán esetében a tárgyi örökség példái Kyoto és Nara, míg a vasoku (a hagyományos japán érkezési kultúra) és vasi (japán papír) a szellemi örökség részét képezi.

Ezek a kulturális gazdagság és az egészséges környezet érdekében, a mindennapi életünk szempontjából, többféle módon is fontos értéket képviselnek. Hozzájárulnak a kölcsönös megértés előmozdításához. A megőrzésük képességének együtt kell járnia az idő kihívásaihoz való alkalmazkodásunkkal.

Hasznos link

Többet szeretnél megtudni Finnországról, a Japán magyarországi működéséről, tevékenységéről, országaink együttműködéséről? Érdekelnek finn vonatkozású nyilvános programok és rendezvények? Akkor látogass a Japán Nagykövetség hivatalos weboldalára…