Diplomácia mindenkinek

Utazás a nemzetközi kapcsolatok művészetének izgi világában

Magyar űrdiplomácia 7 pontban

2021. szeptember 10. 09:57 - IAMedia

Az emberiség mindig a csillagok felé tekintett, az űrkutatás pedig segít felfedezni a bolygónkon kívüli világot, az univerzumot. Űrtársadalommá válunk, ezért az űrdiplomácia szerepe egyre fontosabb. Hol és merre tart a magyar űrtevékenység? Melyek a kihívások és a feladatok? Mit tartogat a jövő? Exkluzív interjú…

h-ferencz-orsolya-astronauts.jpgDiplomácia az űrben (Fotó: Ju Guan / Unsplash)

 

Dr. Ferencz Orsolya a családi tradíciókat csakúgy, mint kutatói-oktatói tapasztalatait (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézete, MTA) űrkutatásért felelős miniszteri biztosként, 2018 óta kiválóan kamatoztatja, amióta a Magyarország számára egyértelműen nemzetközi együttműködésen nyugvó, versenyképességi és biztonságpolitikai szempontból egyaránt stratégiai ágazatot képviseli. A Szingapúrral, 2020 év elején kötött egyetértési nyilatkozat már kézzelfogható eredményei nemcsak a kétoldalú kapcsolatrendszert mélyítik, hanem elősegítik a délkelet-ázsiai városállamban bevált eszközök és módszerek kompatibilis adaptációját.

 

Ötcsillagos álom


Már gyermekként is a csillagokat fürkészte? Hogyan lesz egy kíváncsi magyar kislányból űrkutatásért felelős miniszteri biztos?

Azt hiszem, minden gyerek fürkészi a csillagokat, és az a szomorú, ha aztán sokan közülük elvesztik az érdeklődésüket. Mindkét szülőm villamosmérnökként dolgozott és tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen. Simonyi Károly tanítványaként, majd munkatársaként Édesapám alapította meg 1961-ben az első magyar, űrkutatással foglalkozó tudományos diákkört. Amikor megszülettem, szinte belecsöppentem az űrkutatásba. Édesapám munkássága (ő volt a Farkas Bertalan repülésének tudományos programját összeállító, egyik vezető kutató az Interkozmosz programban) nagyon inspirált engem; így amikor úgy döntöttem, hogy én is villamosmérnök leszek, akkor már adódott, hogy az űrkutatás irányába mozdulok el.

 

h-ferencz-orsolya-portrait.jpgDr. Ferenc Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos (Fotó: Privát archívum)

 

Komoly magyar örökség


Melyek Magyarország erősségei, komparatív, nemzetközi szinten versenyképes előnyei az űrkutatásban?

Az űrkutatás, illetve az ebből kifejlődött űrtevékenység az egész emberiség életét és a világgazdaságot is mindennapi szinten érinti. Az űrszektor és az űrtechnológia a kritikus infrastruktúra részévé vált, ezért igazából nincsen választási lehetőség, azaz ma már minden ország foglalkozik a témával. Magyarországnak megvan az a helyzeti előnye, hogy idén 75 éve, a világon másodikként sikeresen mérte meg radarral a Hold és a Föld távolságát a Bay Zoltán és Simonyi Károly vezette csapat, valamint, hogy az előbb említett Interkozmosz keretében, hosszú évtizedeken keresztül, sikeresen kapcsolódott be komoly nemzetközi programokba. Ez a komoly örökség az, ami miatt 1990 után az Európai Űrügynökség a régióból elsőként hívta meg hazánkat a tagjai közé. A csatlakozásra végül 2015-ben került sor; 2018 óta pedig megsokszoroztuk a hozzájárulásunkat, aminek következtében megnyílt az összes tudományos program (navigáció, kommunikáció, emberes repülés, földmegfigyelés stb.) a magyar kutatók és vállalatok számára. Az Európai Űrügynökség szinte minden programjában van magyar részvétel, ami azért is előnyös, mert jól hasznosítható logika mentén, azaz a földrajzi visszatérítés elve (minden az Európai Űrügynökségbe befizetett pénzegység valamilyen formában visszatérül Magyarország számára) alapján a magyar szektort közvetlenül lehet fejleszteni. A földfelszíni gazdaság egyéb vonatkozásaival szemben az űripar inkább hasonlít az olimpiára, ahol a tehetség, az innováció, az ötlet, a tudás nagyon meghatározó a szektorban. Az elmúlt hónapok eredménye, hogy Magyarország az ügynökség két Hold-programjában is aktív és komoly szerepet kapott. A Lunar Gateway projekt keretében megépítendő, a Hold körül keringő állandó állomás sugárzásmérő rendszerét az ELKH Energiatudományi Kutatóintézet készíti a Pille dózismérő és az abból kifejlesztett műszercsalád eredményeként. A Hold és a Föld közötti kommunikációt később szolgáltatásszinten biztosítani hivatott Lunar Pathfinder projekthez pedig a teljesen magyar tulajdonban lévő Bonn Hungary űripari cég építi a legkomolyabb kommunikációs fedélzeti elektronikai berendezéseket.

h-ferencz-orsolya-kkm-urkutatas-urtevekenyseg-foosztaly-space-kormany-hu.jpg

 

Űrdiplomácia – űrtársadalom


Pozíciója nyilvánvalóvá teszi, hogy Magyarország kormánya e tekintetben is stratégiai vízióban gondolkodik. Különleges és izgalmas szakmai területén milyen (stratégiai) célokat fogalmazott meg önmaga és hazánk számára? Milyennek formálja a magyar űripari tevékenységet 2025-re vagy 2030-ra?

Ebben az ágazatban kevésbé nyom a latba, hogy kinek mi a világról alkotott politikai véleménye. Természetesen a nagy ideológiai vízió megléte szükséges, miszerint a fejlesztés, a tudásalapú társadalom érték, illetve az állami szerepvállalás és a tudományos szféráért való felelősségvállalás egy 21. századi, modern, fejlett ország esetében alapvetően fontos.

Kutatási, oktatási, vállalati és nemzetközi kapcsolati szinten egyaránt újra kellett szerveznünk az egész ágazatot. Az űrdiplomáciát a diplomácia hátsó ajtajának is tekinthetjük, mert amikor az egyéb felületeken nehezebben halad a kapcsolatépítés, akkor az űrtevékenység kapcsán nagyon gyors és intenzív párbeszéd folytatható. Űrtársadalommá kezdünk válni, amely a világűrre részben már úgy támaszkodik, hogy nem tudja nélkülözni. Más kihívásokkal nézünk szembe, mint amikor csak a saját bolygónkon vagyunk jelen. (A világűrben rá vagyunk kényszerítve a harmonikus együttműködésre. Fentről nézve ez a törékeny, kék bolygó sokkal sérülékenyebbnek és kisebbnek látszik, mint ahogy azt a földfelszínen megéljük. Az űrhajósok sokkal inkább „emberiségtudattal” érkeznek vissza, és más dimenziójú problémákat tartanak fontosnak, mint amikor a mindennapi földi küzdelmünkben elveszünk.) Ennek megfelelően az én feladatom annak az elérése, hogy már a középiskolától kezdve megfelelő hangsúlyt kapjon ez a tudományterület; az inter- és multidiszciplináris jellege kapcsán pedig a keresztképzésekben a felsőoktatási intézmények a tudományos-műszaki, az orvostudományi-élettani, a jogi, a közgazdasági és a társadalomtudományi vonalon egyaránt erősíteni tudják egymást. A hazai tudásbázis koncentrálása, a bilaterális együttműködési megállapodások révén a külföldi tudásközpontokból történő beáramlás (képzés és kutatás) fokozása, a hibrid szemléletmodell (a stratégiai érdekérvényesítés miatt nélkülözhetetlen állami szerepvállalás és döntéshozatal mellett a profitabilitást a magántőke, a vállalati befektetések garantálják) elmélyítése, a hazai gyártókapacitás növelése szintén fontos célként fogalmazódik meg. Az évtized közepére szeretnénk egy újabb nemzeti kutatóűrhajóst felküldeni, hiszen a Nemzetközi Űrállomás egy olyan exkluzív laboratórium, amelyben olyan körülmények (gravitáció hiánya, háttérsugárzás stb.) között lehet – élettani, fizikai, kémiai és egyéb – vizsgálatokat végezni, mint a földfelszínen elviekben sem. Egy saját nemzeti kutatónk által végrehajtott program olyan versenyelőnyt jelent a részt vevő vállalatok, kutatóhelyek, egyetemek számára, amely az egész szektort és a hazai tudományos életet rendkívüli módon tudja inspirálni.

A tevékenységünk legnagyobb hangsúlyát az Európai Űrügynökségre és az Európai Unió űrpolitikájára (a kettő nem teljesen fedi egymást) kívánjuk helyezni, miközben a bilaterális együttműködéseket sem hanyagolhatjuk el. Ennek tükrében kötöttünk megállapodást Franciaországgal, Izraellel, Portugáliával, Törökországgal, Brazíliával, Szingapúrral és a Virgin Galactic-kal (magánvállalat az Amerikai Egyesült Államokban). Tovább fontosnak tartjuk az élő és érdemi kapcsolattartást a Roszkozmosszal (Orosz Szövetségi Űrügynökség), hiszen az orosz űrkutatásnak nagyon komoly hozzáadott értéke van az emberiség űrtevékenységéhez.

Magyarország számára az űrtevékenység kizárólag nemzetközi viszonylatban létezik. Nagyon sokat segít a szektor fejlődésében, hogy a terület irányítása és felügyelete a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik, mert a teljes magyar diplomatahálózatunk – nagyon mélyen megértve és átlátva ennek a jelentőségét – rendkívül aktívan, mint egy-egy kis űrügynökség működik, globális összeköttetésben. A KKM egyfajta „hordozórakétát” épített a terület alá.

 

+++ Ne maradj le a többi nagyköveti interjúról és fogadás beszámolójáról! Kattints a KÖVETÉS gombra… +++

 

Az űripari siker záloga


Mely tényezőktől függ az űriparban a sikeresség?

A humán erőforrás, a szellemi tőke, a tudás, a képzés, az innováció megkerülhetetlen. Fontos a gazdasági erő szerepe; noha megjegyzendő, hogy – akár Magyarország viszonylatában is – az össznemzeti költségvetéshez képest kis összegről beszélünk, aminek a megtérülési rátája ráadásul 1:6 (az űrtevékenység egy nagyon profitábilis terület). Döntéshozatali szinten a legfontosabb tényező talán a választási ciklusokon túlmutató, hosszú évtizedekben gondolkodó vízió, illetve az ehhez szükséges bátorság és elköteleződés. Ugyanis olyan technológiai bravúrok sorát kaptuk az űrtevékenység által, amiből az egész emberiség profitál. Például a miniatürizálás javarészt annak köszönhető, hogy a holdra szálláshoz fedélzeti számítógépre volt szükség, ami a mérnöki társadalmat arra kényszerítette, hogy az akkoriban szobákat betöltő gépeket néhány kilogrammos eszközökké zsugorítsák. Ez a folyamat indította el, hogy mára szinte mindenkinek ott lapul a zsebében egy mobiltelefon, amelyről a világ egy gombnyomással elérhető az interneten keresztül. Nem beszélve arról, mennyi gyógyszerkutatást, egészségügyi és élettani eredményt, vizsgálatot köszönhetünk az űrkutatásnak. Űrtechnológia nélkül a globális hírközlés vagy navigáció sem valósulhatott volna meg.

 

Magyar–szingapúri együttműködés


A Singapore Space & Technology Associationnel 2020.02.06-án kötött együttműködési szándéknyilatkozat kapcsán – a koronavírus-járvány ellenére – vannak-e már kézzelfogható eredményei? Melyek ezek?

Az ilyen típusú dokumentumok ugyan közvetlenül jogi kötőerővel nem bírnak, azonban komoly kormányzati szintű elköteleződést jelentenek. Ázsia high-tech kapuja, Szingapúr értékeli a számára fontos és értékes, sok évtizedes, ágazati szellemi örökségünket, ezért erőteljesen számít Magyarországra. Ennek keretében, a pandémia dacára 2020-ban több, mindkét fél részéről igen nagy érdeklődésre számot tartó, virtuálisan megrendezett eseményt szerveztünk. Közös fejlesztések már folynak, továbbiakat pedig tervezünk. Emellett vállalati sikerről is beszámolhatok, hiszen a korábban említett Bonn Hungary fontos műszert értékesített a szingapúri űrpiacon is. Kifejezetten élénk és jó a kapcsolat. Szijjártó Péter miniszter úr meghívást kapott a 2021. nyári Globális Űr és Technológiai Kiállításra.

h-ferencz-orsolya-urkutatas-szingapur-gstc-kkm.jpgA magyar–szingapúri űripari együttműködésről szóló egyetértési nyilatkozat aláírása Ferencz Orsolya és Jonathan Hung által (2020.02.06.) (Fotó: KKM)

 

Válságálló vízió


A többi partnerországgal összevetve, a magyar–szingapúri együttműködés mekkora arányt képvisel a teljes tevékenységből? A délkelet-ázsiai városállam sok szempontból példaértékű. Meglátása és személyes tapasztalata alapján mely elemeket hasznosíthat hazánk a saját fejlődése számára?

Minden megállapodást tartalommal tudunk és szándékozunk megtölteni. Természetesen mindegyik más és más. A Szingapúrral való együttműködés fajsúlyos. Az az elképesztően magas színvonalú, felsőoktatási high-tech képzés, amivel rendelkezik, követendő példa. A Nanyangi Műszaki Egyetem modern, igen költséges földi irányító és vezérlőterméhez, műholdas képességéhez a diákok a legprofesszionálisabb szinten férnek hozzá. A Budapesti Műszaki Egyetemmel való együttműködésüket például erőteljesen szorgalmazzuk. Szingapúr kisebbségi komplexus helyett követte a vízióját. Úgy érzem, Magyarország is ezt az utat járja, hiszen a kormány a 2020-as világjárvány közepén, a gazdaságvédelmi akcióterven belül, a jövő iparágai közé sorolta az űripart, pontosan azért, mert ez a terület válságálló.

Személyesen szeretném, ha növelnénk az ágazat gazdasági súlyát is. Ami viszont fontosabb, hogy egy-egy olyan kulcsképességre tegyünk szert, amivel kizárólag mi rendelkezünk (például az egész világon egyedül a Pille dózismérő esetén lehetséges a fedélzeten, helyben leolvasni az asztronautát ért sugárzásdózist, azaz a kiértékeléshez a detektort nem kell visszahoznia a Földre). A high-tech tudásban az űripar a technológiai piramis csúcsa.

 

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

Like-olj ide kattintva a www.facebook.com/diplomaciamindenkinek oldalon!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

 

Érdekérvényesítés és védelem


Biztonságpolitikai szempontból mennyire látja kardinálisnak a magyar űrtevékenység fokozását?

Mivel alapvetően kettős felhasználású területről beszélünk, a katonai és biztonságpolitikai vetület megkerülhetetlen. A NATO 2019-ben műveleti területté nyilvánította a világűrt. Trump elnök úr megalapította a Space Force-t, amit Biden elnök úr nem vont vissza. Továbbá Franciaország és több középhatalom is aktívan tesz ez irányú lépéseket. Más tekintetben a Frontex például a földmegfigyeléses műholdas adatok alapján indítja a mentőakcióit. Ahol emberi érdekek vannak, ott az emberi érdekérvényesítés is megjelenik. Ennek következtében a világűrbeli képességek éppúgy szolgálják a természetes (aszteroidák, üstökösök időben történő detektálása, esetleges elhárítása), mint a földi, emberi civilizációs fenyegetésekkel szembeni védelmet.

 

Hasznos linkek


Többet szeretnél megtudni a magyar űrtevékenységről? Érdekel, Magyarország tevékenysége az Európai Űrügynökségben? Kattints az előzőleg, színesen kiemelt linkekre…

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomacia-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr6716685036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása