Aki közelebbről ismeri, pontosan tudja, hogy az USA-ban született és nevelkedett, azaz élete meghatározó éveit a „szabadok földjén és a bátrak hazájában” töltő Király Viktor egy közvetlen, könnyen megszerethető ember.
Véleményem szerint több mint alkotó és előadóművész. Személyiségével, pazar tehetségével, irdatlan munkabírásával és tágra nyitott világlátásával kiválóan alkalmas egyfajta kulturális nagyköveti szerep betöltésére.
A mininterjúra való felkérésem idején is éppen stúdióban alkotott, ám időt szakított arra, hogy röviden megossza velünk a függetlenség napjával kapcsolatos érzéseit és tapasztalatait.
– Mit jelent számodra július 04.? Milyen ritmust jár a szíved?
– Julius 04. ugyanolyan fontos ünnep nekem, mint bármi más. Ott születtem és töltöttem az életem egy részét. Boldog vagyok, hogy két otthonom van, s mindkettőre büszke vagyok.
– Amikor a függetlenség napja idején Magyarországon vagy, a családoddal ünnepeltek? Milyen egy igazi Király-party?
– Itthon igazából csak szűk baráti társaságban szoktunk ünnepelni. Néha-néha persze csapunk egy nagyobb bulit. Azok király bulik: BBQ, tűzijáték, család és haverok.
>> Kattints, ha kíváncsi vagy, hogyan ünnepelt az új amerikai nagykövet... <<
– A színpadon teljesített szolgálatod, a nyilvánosság előtti életed során, jelenleg miként tudsz hozzájárulni az amerikai-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez?
– Úgy gondolom, amit a színpadon csinálok, azzal hidat tudok építeni, mivel a zenéimben erőteljesen éreztetik a hatásukat az amerikai gyökereim. Szerintem ez azért is jó, mert a közönség így egyszerre két világot érez. Örülök, hogy ezt át tudom adni.
Fotó: Aigner Ivan
