Mi múlik egy tolmácson? Mennyi súlya van egy-egy szónak? Mekkora veszélyt jelent a tolmácsszakmára a mesterséges intelligencia? S egyáltalán mi köze az egészhez a postagalamb-olimpiának?
Fotó: Roland Galharague, Franciaország korábbi magyarországi nagykövetének megbeszélése Borkai Zsolttal, Győr polgármesterével (2014) (Fotó: Budapesti Francia Nagykövetség)
A szavak mesternője
Sokak számára a diplomácia egy titokzatos, homályos, ingoványos terület. A nyomasztó információáradat és az álhírek világában azonban pont a – szinte kivétel nélkül – nagyon művelt, intelligens diplomaták és lelkes, elhivatott munkatársaik azok, akik a háttérben, biztonsággal építik a nemzetek közötti, békés együttműködés kereteit. Őket pedig aktívan támogatják az árnyalataiban is pengeéles tolmácsolásért és fordításokért felelős szakemberek.
Egyikük a tolmács és fordító végzettséggel, továbbá európai uniós akkreditációval rendelkező, csupa szív és lélek, szabadúszó konferenciatolmács és szakfordító Vadász Linda, akinek a vezetésével felfedező utazást teszünk a diplomácia rejtélyes(nek tűnő), izgalmas világában.
A három munkanyelven (francia, angol, olasz) dolgozó Linda sokszínű fordítási és tolmácsolási tapasztalatát többek között magyarországi francia intézményekben (pl. Budapesti Francia Nagykövetség, Francia Intézet, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara), valamint az Európai Unió brüsszeli és strasbourgi intézményeiben szerezte. A BME INYK Tolmács- és Fordítóképző Központjának óraadó tanáraként olasz-magyar szinkrontolmácsolást oktat. Szívéhez különösen közel áll a protokoll-tolmácsolás, a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok és a média világa.
Kevés hozzá fogható emberrel találkoztam, akiből vérprofizmusa ellenére ilyen mértékben sugárzik a jóság, az alázat és a pozitív energia. Hamarosan te is megérted, miért…
Vadász Linda, szabadúszó konferenciatolmács és szakfordító
Komoly konfliktusok
Miben rejlik egy tolmács legnagyobb felelőssége a nemzetközi kapcsolatok területén?
A tolmácsolásban mindig fontos, hogy pontosan fogalmazzuk meg célnyelven a tolmácsolandó felek által a forrásnyelven megfogalmazott üzeneteket. Ez a diplomácia, a politika világában kiemelten fontos, hiszen minden szónak súlya van, egy-egy hibás vagy szerencsétlen szóválasztás pedig komoly konfliktusok kiváltó oka is lehet.
Televíziós mélyvízbe dobás
Kerültél-e kényelmetlen vagy szorító helyzetbe a munkád során, amikor rátermettségeden, felkészültségeden, helyzetfelismerő- és -megoldó képességeden múlott egy adott tárgyalás vagy megbeszélés pozitív kimenetele?
A tolmácsnak mindig gyorsan kell tudnia alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez is.
Egyszer egy tv-csatorna élő műsorába meghívtak egy diplomatát, akinek én voltam a tolmácsa. A stáb kérte, sokkal korábban érkezzek a helyszínre, mint a diplomata, hogy ki tudjuk próbálni a szinkrontolmács-berendezést, hogy az adásba kerüléskor biztosan minden jól működjön. Csakhogy élő műsorról lévén szó, a nagy pörgésben erre mégsem volt lehetőség: megérkezett a diplomata, alig pár perc volt már csak hátra a vele készítendő interjúig, amikor kiderült, hogy a technika bizony nem működik. A technikusok mindent megpróbáltak, de nem jártak sikerrel, az idő viszont szorított.
Egyszer csak ezt hallottam a tolmácskabinban a fülembe a fejhallgatón keresztül: „50 másodperc van adásig, hozzátok ki a tolmácsot, ő is megy ki adásba”. Így esett, hogy teljesen váratlanul a láthatatlan kabinból az abban az idősávban a legnézettebb magyarországi élő tv-műsor kanapéjára huppantam, és nemcsak a hangom hallatszódott, hanem bizony látszódtam is.
Így viszont zsonglőrködni kellett az idővel, hiszen nem szinkron, hanem konszekutív módban tolmácsoltam, ami több időt vesz igénybe (hiszen nem a beszélővel párhuzamosan történik a tolmácsolás, hanem az eredeti mondanivaló elhangzása után).A tapasztalt műsorvezető apró, a nézők számára nem is látható jelzéseinek köszönhetően viszont sikerült betartani az adott időkeretet, én pedig jegyzetelés nélkül, a memóriámra hagyatkozva igyekeztem visszaadni magyarul a diplomata idegen nyelven elmondott gondolatait.
A tv-nézőknek talán csak az lehetett furcsa, hogy vajon miért olyan kócos és karikás szemű a tolmács, ugyanis a váratlan helyzetmegoldás közepette már nem volt időm beülni a sminkbe.
+++ Érdekel a tolmácsszakma? Kérdezz bátran Lindától! +++
Káromkodás és indulatok kereszttüzében
Mennyi szabadságot kapsz egy adott szöveg vagy mondanivaló értelmezésében, annak az adott célnyelvre történő, hiteles továbbításában?
Tolmácsoltam már nem egy olyan multilaterális konferencián vagy bilaterális egyeztetésen, ahol a vártnál jobban elszabadultak az indulatok: a felek olyan regiszterben kezdtek el egymással beszélni, amelyre egy ilyen eseményen nem feltétlenül számít a tolmács. Nagyon fontos, hogy a tolmácsnak ilyen helyzetben is a beszélőt kell követnie, és nem engedheti meg magának, hogy tompítson az elhangzottakon. Ha egy megbeszélés során emelt hangon, keményen, adott esetben káromkodásokkal tűzdelve ad hangot a beszélő a mondanivalójának, a tolmácsnak kötelessége ezt ugyanúgy reprodukálni a célnyelven: ugyanazzal az elánnal és hangerővel, ugyanabban a regiszterben, még akkor is, ha szíve szerint csillapítaná a kedélyeket, vagy az adott személlyel nem feltétlenül veszne össze.
Értelmezni nemcsak szabad, hanem kell is, hiszen ebben áll a tolmácsolás, az interpretálás lényege, változtatni viszont szigorúan tilos.
Tolmácsolás az Európai Parlamentben (Brüsszel, 2018) Linda 30. születésnapján
Rugalmasság és hidegvér
Milyen fizikai, szellemi és lelkiállapotot, tréninget kíván meg a diplomáciában való, hivatásszerű tolmácsolás? Hogyan tartod karban a biológiai processzorodat és a memóriádat?
Fontos (lenne), hogy a tolmács kipihenten érkezzen minden megbízásra, bár bevallom, nem mindig sikerül, hiszen van, hogy közvetlenül a reptérről érkezünk egy külföldi megbízásból egy magyarországira, vagy fordítva, és magas sarkúban húzzuk magunk után a már-már csigaházként hozzánk nőtt bőröndöt. Ráadásul akadnak olyan napok, amikor egy sietősen felhörpintett kávé az ebéd.
Ami a lelkiállapotot illeti, véleményem szerint nemcsak a tolmácsolásra, hanem minden más munkára igaz, hogy az ügyes-bajos dolgainkat a termen, a kabinon kívül kell hagyni. Mindegy, hogy éppen magánéleti gondokkal küzdünk, vagy csupán 3 órát aludtunk, mert késett a repülőnk: a megbízónak olyan tolmácsot kell kapnia, aki teljesen ott van fejben és csak a munkájával foglalkozik, minden mást kizár. Aztán, ahogy letettük a fejhallgatót és elköszöntünk, vissza lehet csöppenni a mindennapi kihívások világába.
Fontos a szellemi állóképesség is, hiszen előfordul, hogy egy-egy megbeszélés késő este fejeződik be, vagy egy vidéki/külföldi út során nagyon szoros a program, és bizony minden perc be van osztva, a reggelitől a vacsoráig tolmácsolni kell (a tányér helyett helyet szorítva a tolmács-jegyzetfüzetnek).
A tolmácsnak azt is meg kell tudnia tanulni kezelni, hogy egyszerre vannak jó előre látható megbízások (például vannak olyan napok jövő decemberben, amikor már tudom, hogy hol fogok tolmácsolni), ám olyan is akad, hogy éjszaka lefekvéshez készülődve csörög a telefon, és azonnal menni kell, mert szükség van ránk. A tolmács élete egyszerre áll a hosszú távú logisztikából és a pillanathoz való alkalmazkodásból. Nagyon rugalmasnak kell lenni.
A higgadtság szintén rendkívül fontos szakmai követelmény. Hogy egy nagyon friss példát említsek: december 11-én, a strasbourgi merénylet idején pont az Európai Parlamentben dolgoztam, amikor egyszer csak az egyik képviselő szót kért, hogy tájékoztassa a jelenlévőket, miszerint terrorista merénylet történt a városban. Ekkor még egyáltalán nem lehetett tudni, mi történt. Miközben folyamatosan bejelentették az érkező információkat, tárgyaltuk tovább a napirenden lévő kérdéseket. Ehhez pedig kell egy nagy adag higgadtság és hidegvér.
Dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár megbeszélése a 2017. évi FINA-n Laura Flessel francia sportért felelős miniszter asszonnyal (Fotó: Dr. Szabó Tünde Facebook-oldala)
Ragaszkodó feltétel
Mennyire számít a személyed és tudásod iránti bizalom, a jó emberi kapcsolat megléte egy-egy megbízás során?
Abszolút számít. A nagy nemzetközi szervezeteknél nagyon sok tolmács dolgozik, így kevésbé van lehetőség a személyes kapcsolat kialakítására; egy nagykövetségen, egy minisztériumban, egy kulturális intézetben vagy egy nemzeti parlamentben viszont igenis számít, hogy a tolmácsolandó felek ismerik-e a tolmácsot. Volt már olyan, hogy egy nagykövet, akinek rendszeresen volt alkalmam tolmácsolni, kijelentette, ragaszkodik hozzám, és csak akkor ad interjút, ha én tolmácsolom a szavait. Középkorú férfiről lévén szó, a tv-csatorna szerette volna, ha nem egy fiatal nő kölcsönzi neki a hangját, ám végül mégis így lett: a nagykövethez csomagban járt a tolmács is.
Előfordult olyan is, hogy egy minisztériumba megérkezve, a következőképpen fogadtak: „Ismét Ön lesz a tolmács? Jaj, de jó! Akkor jó kezekben vagyunk.” Ennél jobb visszajelzést szerintem egy tolmács sem kívánhat magának.
Roland Galharague, Franciaország korábbi magyarországi nagykövete az ELTE TÁTK-n, a Jövőképp és a Polémia Politológus Diákszervezet meghívásában, Szép Viktorral beszélget (Fotó: Jövőképp)
Sorsfordító élmények
Véleményed és tapasztalatod szerint miben rejlik a diplomácia valódi ereje?
Szerintem a diplomácia ereje abban rejlik, hogy békés megoldást igyekszünk találni a konfliktusokra is. A diplomáciában is meg lehet fogalmazni kemény és erős üzeneteket, ám ezek mögött is a békés megoldás húzódik meg, mint cél.
Azt is nagyon jó látni, amikor például egy nagykövet a hivatalos programja keretében ellátogat egy iskolába, és az általa képviselt ország nyelvének, kultúrájának erejéről tart előadást.
Hiszek abban, hogy egy-egy kulturális élmény akár sorsfordító lehet. Nekem például olyan szerencsém volt, hogy az első középiskolai franciatanárom, Domokos Katalin, bár még éppen, hogy csak ismerkedtünk a francia nyelvvel, elvitte a csoportot a Francia Intézetben minden évben megrendezésre kerülő Frankofón Dalversenyre. Őszintén azt gondolom, hogy ennek a kultúrdiplomácia égisze alatt megrendezésre kerülő eseménynek is szerepe volt abban, hogy a francia nyelv a mindennapjaim részévé vált.
Madách Nemzetközi Színházi Talákozó (Nemzeti Színház, 2018)
MESTERséges intelligenCIA
Milyen mértékben érzed erősödő konkurenciának a mesterséges intelligenciát? Véleményed szerint egy nap teljes mértékben képesek lesznek helyettesíteni a sokszor apró nüánszokkal zsonglőrködő tolmácsokat szupertudattal és -tudással rendelkező gépek?
Véleményem szerint a tolmácsokat soha nem lehet majd teljes mértékben gépekre cserélni. Lehet, hogy vannak olyan kommunikációs helyzetek, amelyekben egy gép segítsége elegendő lehet, de a tolmácsolás sokkal több, mint forrásnyelvi és célnyelvi szavak egymásnak való megfeleltetése. Empátia, döntéshozatali képesség, alkalmazkodókészség, az utalások, reáliák megértése, az aktualitások ismerete, emberi odafigyelés: ezekre mind-mind szüksége van a tolmácsnak. A diplomácia ráadásul néha tényleg a nüánszokon múlik, így erre a területre véleményem szerint biztosan nem tör be a gépi tolmácsolás.
Műsorvezetés és tolmácsolás a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara 2017. évi gálaestjén, Éric Fournier korábbi francia nagykövet oldalán (Fotó: Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara)
Szerelem-tolmácsolás
A diplomácia, a politika területén milyen mértékben szabad a munkádba belecsempészni a humort, a közvetlen hangnemet? Mennyiben függ mindez annak az embernek a személyiségétől, akinek egy másik nyelven a hangodat kölcsönzöd?
Minden az ő személyétől függ. Ha egy diplomata vagy egy politikus nagyon humorosan és közvetlenül diskurál a tárgyalópartnerével, akkor tolmácsként nekem is így kell tennem. Az én személyem teljesen eltűnik a tolmácsoláskor: ha a beszélő viccelődik, akkor én is; ha durván fogalmaz, akkor én is. Kicsit olyan ez, mint a színészet. Maga a tolmácsolás során nem lehet jelen a tolmács személyisége, de a „köztes” időkben igenis nagyon fontos, hogy a tolmács maga milyen személyiség: mogorva, akiről lesüt, hogy szívesebben lenne máshol; vagy mosolyogva sugárzik róla, hogy élvezi, amit csinál. Tapasztalatom szerint az utóbbi a gyakoribb, hiszen tolmácsnak szerelemből és nem kényszerből áll az ember.
Francia Mester MBA MAE (BME-Lyoni Egyetem) képzés 2017. évi diplomaátadó ünnepsége a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyban (Fotó: Francia Mester MBA MAE képzés) (Fotó: Philip János)
Fociselejtezőtől postagalamb-olimpiáig
Mi jelenti számodra a tolmácsolásban az örömöt, a kihívást? Miért szereted ennyire a szakmádat?
Az öröm és a kihívás számomra ugyanaz ebben a szakmában: nincs két egyforma nap. Mindig új és új témákban, helyzetekben kell helyt állni. Fantasztikus, hogy tolmácsként olyan helyekre is eljuthatok, ahova egyébként nem lenne lehetőségem.
Legkedvesebb élményeim közé tartozik, amikor tavaly François Desagnat rendező és Julia Piaton színésznő Háziúr kiadó (Adopte un veuf) című filmjének magyarországi bemutatója alkalmából több tv-, rádió- és újságinterjún tolmácsolhattam. Ráadásul ez volt az első alkalom, hogy a megbízás végén még egy csokor virágot is kaptam.
Egy másik kedvenc tolmácsolási élményem 2014-ből való, amikor A hírnév ára (La rançon de la gloire) című film zenéjének felvételén, a háromszoros Oscar-díjas Michel Legrand zeneszerzőnek és a cannes-i nagydíjas Xavier Beauvois filmrendezőnek tolmácsolhattam. Elképesztő élmény, amikor egyszer csak veled szemben egy 70 fős nagyzenekar elkezd játszani egy addig még nem hallott szerzeményt. Kiváltságosnak éreztem magam, hogy ott lehettem.
Az évek során több megbízómmal is nagyon jó kapcsolat alakult ki. Örülök az újdonságnak és a változatosságnak, mégis elképesztően felemelő érzés, amikor sokadszorra kér fel egy régi megbízóm: itt már nem kizárólag a szakmai tudásba vetett bizalom, hanem a tolmács személyéhez való ragaszkodás is megjelenik. Ezért (is) érdemes ezt csinálni.
Nagy álmom vált valóra azzal, hogy rendszeresen dolgozom az Európai Unió több intézményében (Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Európai Bizottsága), Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt. Hatalmas élmény közelről látni, ahogy egész Európa sorsát meghatározó kérdésekben születnek döntések – a népes tolmácsszolgálat segítségével.
Többek között azért is szeretem ennyire a tolmácshivatást (hiszen ez nekem nem csak munka), mert sok, egymástól teljesen eltérő szakterületbe és helyzetbe kóstolhatok bele. Nem vagyok halász, de ha úgy esik, tolmácsolok a halászati szakbizottságban a fekete abroncshalról, UEFA Európa-liga selejtezőn a pálya szélén, mesterszakács gasztroworkshopján, színházban a díszletraktár sötétjében, kombájngyárban, vagy éppen postagalamb-olimpián (igen, ilyen tényleg van). Nincs még egy ilyen izgalmas hivatás, mint a tolmácsoké.
Emberileg is nagyon sokat ad a tolmácsolás. Hiszek a találkozásokban: munkáim során több csodálatos emberrel is összehozott a sors, akik közül többekkel ma már értékes emberi kapcsolatként folytatódik tovább az ismeretség. Szívvel és lélekkel teli hivatás ez.
Jacques Doillon Rodin, az alkotó című filmjének, közönségtalálkozóval egybekötött, premier előtti vetítése a Puskin Moziban, 2017-ben (Fotó: Privát archív)
Hasznos link
Többet szeretnél megtudni a tolmácsolásról, a tolmácsszakma rejtelmeiről? Érdekelnek ilyen vonatkozású nyilvános programok és rendezvények? Akkor vedd fel közvetlenül a kapcsolatot Vadász Lindával, vagy látogass akár a BME INYK Tolmács- és Fordítóképző Központjának, akár a Szabadúszó Fordítók, Tolmácsok Egyesületének weboldalára!
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!
Like-
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
