Valós biztonságpolitikai helyzetelemzés kendőzetlenül, veszélyforrások és megoldási lehetőségek egy békésebb világért, hiteles forrásból, azaz őszinte interjú Nógrádi György professzorral…

Kedves Olvasó!

A blogom megszületésében meghatározó szerepet játszott hazánk legismertebb, legnépszerűbb és legfelkészültebb biztonságpolitikai szakértője, Nógrádi György professzor, akinek könyvei, előadásai és interjúi inspirációt jelentenek, tudásvágyat táplálnak és biztos támpontot adva, eligazítanak a dezinformációkkal taglalt információs szupersztrádán. Örömömre szolgál és büszkeséggel tölt el, hogy egy, a virtuális mesteremmel készített interjúval kedveskedhetek ezekben a vészterhes időkben.

Nógrádi György professzorral a Corvinus Egyetemen lévő irodájában (Fotó: Aigner Ivan)

Halhatatlan gyermekkori szenvedély

Mi teszi az Ön számára igazán izgalmassá a kül- és biztonságpolitikát? Mi a gyermekkorból hozott érdeklődés és szenvedély forrása?

Soha senki a családomban nem foglalkozott politikával, a közelében sem voltak, senkit nem érdekelt. Gyerekorom óta ez és a történelem érdekelt. Tizenéves koromban már elkezdtem memoárokat vásárolni, s ugyanezt folytatom a mai napig. Ha egy napra leállok, végem van. Minden reggel úgy kelek, hogy megnézem, éjjel mi történt.

Magyar külpolitikai mozgástér

Melyek Magyarország külpolitikai lehetőségei a jelenkorban? Létezik-e jó irány, vagy inkább a kisebb és nagyobb rossz közötti választás szelleme kísért továbbra is?

Rengeteg minden megváltozott. A rendszerváltoztatásig volt 5 szomszédunk, lett 7. Egy olyan térségben élek, ahol mellettem, körülöttem Csehszlovákia, az akkori Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlott. 40 nyáron át szállodát vezettem Jugoszláviában. Imádtam. Lehet előre látni a jugoszláv jövőt, ami a számomra rendkívül negatív; nem igazán látok pozitív forgatókönyvet, de ez egy másik kérdés.
Az I. világháborúban az egyik meghatározó volt az Osztrák-Magyar Monarchia; a legkeményebb feltételeket mi kaptuk Trianonnal. A II. világháborúban a térséget előbb a németek szállták meg, utána a szovjetek. Teljesen mindegy volt, hogy ez egy fasiszta Magyarország vagy egy demokratikus Csehszlovákia, ugyanaz lett a sorsunk. A jelenlegi helyzetben a magyaroknak van egy mozgástere, részint a V4-eken, részint pedig az Európai Unión és a NATO-n keresztül, de rendkívül nehéz, mert mi vagyunk a külső határon.

Fotó: Mostafa Meraji / Unsplash

Semlegesség vs. NATO-tagság

Hazánk immáron 20 éve tagja a NATO-nak. Meglátása szerint szerencsés volt-e a csatlakozási döntés, vagy az osztrák és svájci mintájú katonai semlegesség lett volna/lenne a megfelelőbb a magyar nemzet számára?

Nem volt másik út. Az összes többi lehetőség baromság volt. Svájc 1815 óta semleges, más a felállása, világszínvonalú a hadserege. Amikor harckocsi kellett, a svájciak csinálták meg egyedül a világon, hogy kipróbáltak 5 db amerikai Abramst és 5 db német Leopard 2-est, s mivel mindenben jobb lett a Leopard, megvették. Ausztria 1955-ben lett semleges. Mi azonban beékelődtünk a Varsói Szerződésbe, olyan, hogy mi nem lépünk be, nem létezett.
Ott voltam az akkori vitákon: lépjünk be az Európai Unió hadseregébe, de nincs hadserege; vegyünk részt az ENSZ-be, ami egy csodálatos gondolat, de az ENSZ nem garantálja a biztonságomat (papíron igen, a valóságban nem). Ezek az ötletek baromira jók egy egyetemi vitában, de a valóságban a biztonságot csak a NATO nyújtotta.
Az elmúlt 20 évben megváltozott minden. A Magyar Néphadsereg létszáma 1990. január 01-jén 156 ezer fő körül volt, jelenleg a töredéke. A tisztikar kicserélődött. Nincsen olyan tisztünk, aki ne tudna angolul. Kis létszámú hadseregünk van, ami integrálódott a NATO-ba. A mérleg tehát pozitív.

+++ Ne maradj le a többi diplomáciai témájú anyagról, nagyköveti interjúkról és fogadás-beszámolókról! Kattints a KÖVETÉS gombra… +++

Szerencsétlen meggyengülés

Egyetért-e azzal a közmondással, miszerint „ahol a tudás, ott a szerencse”? Agálhat-e egyáltalán a külpolitikai döntéshozatal a szerencsefaktorral?

Szerintem a tudásra, a hatalomra, a szövetségi rendszerekre, a kapcsolatokra lehet alapozni, a szerencse azonban ténylegesen csak egy faktor. Orbán Viktor 2020. február elején látogatáson volt Angela Merkelnél, aminek az érdekessége, hogy a német kancellár meggyengült, más a tárgyalási pozíciója – akár a türingiai választási fiaskót, akár Annegret Kramp-Karrenbauer lemondását nézzük, amely folyamatnak nincsen vége. Ettől kezdve Merkel nem az, aki pár héttel ezelőtt volt.

Fotó: Aigner Ivan

Koronás III. világháború?

Véleménye szerint a fenyegető koronavírus-epidémiával kapcsolatban mennyire lehet valóságtartalma annak a meglátásnak, miszerint a Kínai Népköztársaság gazdasági térdre kényszerítésének, ám legalábbis ideiglenes feltartóztatásának egyetlen hatásos eszközével nézünk szembe?

Soha nem hittem a különböző összeesküvés-elméletekben. Reggeltől estig külpolitikát olvasok. Rengeteg elképzelés terjeng. A koronavírus léte tény. Tény, hogy a felügyeletet az egészségügytől átvette a kínai állambiztonság. Tény az is, hogy a kínai és az amerikai adatok köszönőviszonyban sincsenek egymással. Nem hiszem, hogy a vírust becsempészték, hogy Kínát tönkre tegyék, mert ha igen, akkor ez egy III. világháborút jelentene.

30+ háború folyik jelenleg

Számos robbanásveszélyes puskaporos hordó van ma a világban. A realitás talaján maradva, figyelembe véve az emberi természetet és a jelenlegi erőviszonyokat, mi lenne Ön szerint a megoldás a hatékony és tartós deeszkalációra?

Körülbelül 2 évvel ezelőtt megnéztem, hogy 20-25 háború folyt, jelenleg több mint 30. Tehát a helyzet nem javult. Itt a megoldás az, hogy a nagyhatalmak megállapodnak. A líbiai konfliktusról nem lehet megállapodást kötni azon bizonyos 5-6 hatalom nélkül. Annyira eltérőek az érdekek, hogy erre nem látok esélyt. A szíriai helyzet ugyanez: leegyszerűsítve az USA beelment abba, hogy Szíria orosz érdekszféra, Irak pedig amerikai, de Szíriába jelen van Izrael, Irán, Szaúd-Arábia, Törökország stb. Így rendkívül nehéz. Nem hiszem, hogy a legkomolyabb konfliktusokat belátható időn belül meg lehet oldani. El lehet mondani, hogy csináljunk békét és szeressük egymást, amik gyönyörű dumák, a valóságban azonban ezek a konfliktusok hosszú ideig megmaradnak.
Akár évtizedekig is elhúzódhat a donbaszi helyzet, ami egy politikai kérdés. Elfogadom-e, hogy Donbasz Ukrajna része? Az oroszok elfogadják, de akkor be kell oda ruházni 150-200 milliárd USD-t, ami nincs. Kik élnek ott? Ma már oroszbarátok, mert aki nem volt oroszbarát, azt elüldözték. Lehetne sorolni a konfliktusokat…

Fotó: Eric Ward / Unsplash

Közel 5 évtizedes országjárás

A több évtizedes népművelési országjárásának mi a legnagyobb tanulsága?

1972-ben végeztem a Közgázon, pár hónappal később kezdtem az országjárást, s máig folytatom. Az egyik, hogy imádom; a másik, ha valaki normális és korrekt előadást tart, akkor arra ki vannak éhezve. Nemrég töltöttem be a 70-et, hála Istennek rengeteg helyre hívnak, és jól érzem magam.

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

Like-olj ide kattintva a Diplomácia Mindenkinek oldalon!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Akadozó német motor

A koronavírus-járvány miatt megváltozott európai helyzetben véleménye szerint hogyan fest az EU gazdasági motorjának számító Németország, illetve ennélfogva Európa jövője?

1) A volt NDK-t 30 év után nem tudták feldolgozni. 2) Elvileg 2021-ben lesznek a választások, amelyek elég kétélűek, mert kérdés, hogy a Zöldek ki mellé állnak: lehet egy CDU/CSD/Zöldek-, de létrejöhet egy Zöldek/SPD/Linke-kormány is. Egyre több CDU-s vezető mondja, hogy a Linkével össze lehet fogni. 3) 2020. július 01-jétől az EU soros elnöke Németország lesz. Felkészült rá? Elvileg igen. 4) Annegret Kramp-Karrenbauernek, elnézést, nagy volt a kabát. Úgy tartom, hogy egy tartományi miniszterelnököt a kancellártól egy nagy lépés különböztet meg; ez a nagy lépés AKK-nál hiányzott.

A koronavírus kapcsán a CDU megerősödött: túllépte a 30%-ot. Angela Merkel ugyanakkor kerek perec bejelentette, hogy legkésőbb a 2021. évi választások után visszavonul. A kancellár házi karanténban van, a tesztje viszont negatív lett; tehát visszajöhetne dolgozni, ám egyelőre vár. A belügyminiszter, Horst Seehofer is házi karanténban van, ezért került előtérbe Olaf Scholz alkancellár és Peter Altmaier gazdasági csúcsminiszer.
A helyzet bonyolultságát az adja, hogy hárman is bejelentkeztek, hogy kancellárok, pártelnökök akarnak lenni; ettől kezdve a két funkció szétválik. Bejelentkezett Norbert Röttgen, aki egy hihetetlenül jól öltözött, kulturált ember, de soha politikai sikereket nem ért el (tartományi miniszterelnökként, környezetvédelmi miniszterként megbukott), és most egyik pillanatról a másikra bejelentette, hogy nem akar sem pártelnök, sem kancellár lenni. Friedrich Merz kőkeményen megy előre, de ő elkapta a koronavírust. A kérdés az, hogy egy 65 éves embernek mi lesz a sorsa. Remélem, hogy felépül, ám így néhány napra a politikából kiesett. Jelenleg egy ember maradt, aki pártelnök szeretne lenni, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, az eddig Merkel-párti, rendkívül középszerű Armin Laschet. Bevette helyettesként Jens Spahn egészségügyi minisztert, akinek felértékelődött a pozíciója, hiszen a koronavírus kapcsán naponta szerepel. Új elem, hogy színre lépett Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU elnöke, aki nyilván nem indulhat a CDU elnökségéért, de a kancellársággal kapcsolatban van véleménye. Ez magyarul azt jelenti, hogy nem kizárt, hogy ő is induljon a kancellárságért.

Az alapvető dilemma az, hogy Németországban a helyzet rendkívül nehéz: horribilis pénzt adnak ki, hogy a koronavírus-járványt megállítsák. Ez jelenleg [2020.03.26.] 750 milliárd euró. (Rendkívül érdekes, hogy az AFD-n kívül az összes párt megszavazta a csomagot.) A napokban bejelentették, hogy a szomszédos országokból a vendégmunkások nem jöhetnek át; ettől kezdve nincs, aki a spárgaföldeken dolgozik. 5 fő alatti cégek 9.000, az 5 fő fölötti cégek 50.000 eurós támogatást kapnak a költségvetésből. 100 milliárd euróért magáncégek részvényeit vásárolja fel a német állam, hogy a cégeket segítse, azzal a feltétellel, hogy ezekből az összegekből nem lehet adni sem a felsővezetésnek, sem a részvényeseknek. Ami a tartományokat illeti, míg 100 ezer lakosra vetítve a legtöbb megbetegedés a koronavírus kapcsán Hamburgban van, 70, a volt NDK-s tartományokban ennek a töredéke, 15-19 fő [2020.03.26-ai adatok alapján – A szerk.]. Azt gondolom, ennek két oka van: egyrészt a volt NDK-sok nem olyan mobilak, másrészt pedig sokkal kisebb náluk a migránsok száma. Tehát jelenleg minden nyitott…

Nógrádi György legújabb, Érdemes érdekes korban élni című könyvével (Fotó: Aigner Ivan)

Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia 2020

Miben rejlik az MSC jelentősége?

A konferencia létrehozásának a célja a III. világháború elkerülése volt, mert abban Németország megsemmisülne. Aki a világon számít, az részt vesz. Minden németül és angolul folyik. Magyarországnak egy állandó helye van, tehát olyan embert kell kiküldeni a kormányzatból, aki az egyik vagy mindkét nyelvből profi.
Ami ott elhangzik, az baromira lényeges. A legfontosabb, hogy a világ vezetői együtt vannak, tárgyalni tudnak. Lehetőség van olyan iráni-nyugati, olyan orosz-nyugati tárgyalásokra és egyeztetésekre, amire az ENSZ fóruma nem alkalmas. Véleményem szerint a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia ma a világ legfontosabb fóruma. Szó esik biztonságról, környezetvédelemről, gazdaságról stb. Ami a legfontosabb: zárt ajtók mögött tárgyalni tudnak egymással.

Fotó: securityconference.org

Képes lesz-e az emberiség változni?

Véleménye szerint, összehasonlítva több más állammal, akár Németországgal, joggal érzem úgy, hogy Magyarországnak nemhogy szégyellnivalója nincsen, hanem egyenesen büszkék lehetünk?

Gyakorlatilag a világon hazánk az egyike azon országoknak, akik legjobban állnak a vírus elleni harcban. Naponta nézem, hogy nem is tartanak minket nyilván a fertőzött országok sorában. Nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy ez a járvány mikor fog véget érni. Rengeteg áldozata lesz: nemcsak az, hogy emberek halnak meg, hanem a gazdaságok össze fognak omolni. Teljesen átrendezésre kerülnek az erőviszonyok az USA, Kína és Oroszország között. Mi lesz a valutákkal? Ha most megnézzük, a forint mélyrepülésben van. Mennyi ideig tart ez? Az aranyár felment az egekbe. Mennyi ideig marad ez? Rengeteg a kérdés, amire nincs válasz.
Egy megjegyzés. Ma azt mondják, hogy vége a globalizációnak; ami volt, soha többet nem jön vissza. Ebben nem vagyok biztos. Azt látom, hogy egy járvány, egy háború után mindenki megijed, de ez az ijedtség nem tart örökre. Tehát nagyon kíváncsi vagyok, hogy a válság vége után képes lesz-e az emberiség változni...

Fotó: Martin Sanchez / Unsplash

Hasznos linkek

Többet szeretnél megtudni Nógrádi György professzor munkásságáról. Érdekelnek a remek és hasznos olvasmányt nyújtó könyvei? Szívesen visszanéznéd az előadásait és elemzéseit? Kattints a fekete hátterű, fehér betűvel kiemelt szavakra, s máris kitárul előtted a magyar biztonságpolitika koronázatlan királyának kincsestára…

Csatlakozz ahhoz a több tízezer főt számláló közösséghez, akik Tanár Úr tudásából, humorából és személyiségéből táplálkoznak: Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tisztelői és rajongói!