Diplomácia mindenkinek

Utazás a nemzetközi kapcsolatok művészetének izgi világában

Mikor lesz a korona újra az egység szimbóluma?

2021. április 24. 07:15 - IAMedia

Történelmi értelemben a korona az egység szimbóluma. 2020 óta azonban a nemesfémből készült, drágakövekkel ékesített nemzeti ereklye képét háttérbe szorítja a tüskéit a sejtfalba szúró mikroorganizmus. A koronavírus-járvány mint egészségügyi vészhelyzet globális gazdasági, pszichológiai és erkölcsi válságot eredményezett. Az összefogás és egységes fellépés hiánya versenyhátrányt jelent, főleg a már amúgy is megtépázott régiók, országok esetében. Hogyan értékeli a gazdasági és pénzügyi szakember a válságkezelést? Melyek Magyarország lehetőségei és kilátásai Európán belül és a világban egyaránt? Miben van fejlődési potenciál?

ferkelt-balazs-crown-web-fb.jpgFotó: Zach Angelo / Pro Church Media / Unsplash

 

Hiteles forrás


Dr. Ferkelt Balázs PhD a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának tanszékvezető egyetemi docense, a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak felelőse, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének a vezetője. Oktatási tevékenysége az Európai Unióhoz kapcsolódó tantárgyakra terjed ki. Kutatási területei: gazdasági és monetáris unió, területi egyenlőtlenségek, a kelet- és közép-európai országok konvergenciája, Németország gazdasága és versenyképessége, valamint az Európai Unió és tagországainak külgazdasági kapcsolatrendszere. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Miniszterelnökség „Magyarok Európáért” díjának kitüntetettje.
Hiteles forrás a Covid–19-pandémia okozta válság pénzügyi és gazdasági hatásainak, a regeneráció irányának a prognosztizálására...

ferkelt-balazs-01-web.jpgDr. Ferkelt Balázs (Fotó: Privát archívum)

 

Válságbörze


A 2001-es dotcom-, a 2008–2009-es ingatlan-, majd globális méreteket öltő gazdasági és pénzügyi válság tanulságai mennyire tompították, tompít(hat)ják a koronavírus-járvány miatti recesszió hatásait, mennyire gyorsította, gyorsít(hat)ja meg a világméretű regenerációt?

Ha megnézzük, a mostani válságnak voltak előjelei, hiszen 2019-ben már kezdett lassulni a világgazdaság. Nincsen ilyen törvényszerűség, de fel kell készülnünk arra, hogy maximum tízévente valamilyen okból világméretű, pénzügyi és/vagy gazdasági válság következik be. Természetesen arra, hogy ilyen hirtelen és ilyen okból, senki nem sejtette. Mivel a jelenlegi teljesen eltérő a korábbi válságoktól, azoknak a tanulságai, tapasztalatai nem adtak iránymutatást, maximum annyiban, hogy az Európai Unió magához képest gyorsabban reagált. Az EU reakciója ugyanis a 2008–2009-es válság idején lassú volt, mert egyrészt sok tagországból áll, amelyeknek egyezségre kell jutniuk, másrészt a közös költségvetés csupán egy ún. rugalmassági eszközt tartalmaz (azt is csak 2009 után építették bele), tehát nincsen rá keret. Szerencse volt, hogy a mostani válság az új hétéves költségvetési perspektíva előkészítésének időszakára esett. Az, hogy néhány hónap alatt essen ekkorát a GDP, precedens nélküli. Ráadásul két, ugyanabból a szektorból kiinduló válság nincsen. Annyit azért tanul a világ, hogy ugyanolyan típusú válság a pénzügyi szektorból nem fog kiindulni. Minimálisan lehetett a korábbi hatásokat, válságkezelési mechanizmust használni.

ferkelt-balazs-european-union-financial-puzzle-web.jpgA kirakhatatlan európai puzzle? (Fotó: New Financial)

 

+++ Ne maradj le a többi interjúról és rendezvény beszámolójáról! Kattints a KÖVETÉS gombra… +++

 

Láncok átfűzése


A globális értékláncok megbomlása, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer tekintetében mekkora és milyen jellegű átrendeződést prognosztizál? Az egyes központi bankok szerepe milyen mértékben értékelődik fel?

Az értékláncok tekintetében komoly átrendeződés lesz – már most megfigyelhető a near shoring jelensége, azaz, hogy egyre közelebb jönnek a beszállító partnerek vagy leányvállalatok. Valószínű, hogy a nagyvállalatok végiggondolják, hasonló esetben miként tudják biztosítani, hogy a termelés ne álljon le. Eljöhet annak a reneszánsza, hogy földrajzilag közelebb helyezkedjenek el a beszállítók. Ez Közép-Európa számára akár pozitív is lehet. A nemzetközi pénzügyi rendszer tekintetében nem várok komolyabb átrendeződést. A központi bankok nyilván aktívabb monetáris politikát folytatnak. Ez esetében jól lehet használni a 2008–2009-es pénzügyi válság, illetve a későbbi európai szuverén adósságválság tapasztalatait. Ennélfogva valószínű, hogy az aktív jegybanki politika (pl. Magyarország esetében a növekedési hitelprogram és egyéb kapcsolódó eszközök) a válságkezelésben tartósan megmarad.

ferkelt-balazs-chain-rupture-web.jpgFotó: Aida L / Unsplash

 

Egyenlőtlenségek


Véleménye szerint a – válságenyhítő csomagok, allokációk, kedvezmények stb. révén – soha nem tapasztalt mértékben eladósodott (nemzet)államok és a válság következtében megerősödött korporációk „konkurenciaharca” milyen irányba mozdulhat el, illetve milyen módon fokozódhat?

Azt gondolom, hogy mindenképpen tovább fog erősödni, ahogy egyébként az országok közötti egyenlőtlenségek is változni fognak (mondjuk, hogy Kína esetében ez pont, hogy a fejlett világhoz való felzárkózást segítheti elő). Az Európai Unió tekintetében, ha a nemzeti bajnok cégek mintájára létrejöhetnének európai bajnok cégek, akkor azzal ezt egy kicsit lehetne ellensúlyozni. Ez méretgazdasági és versenyképességi szempontból is fontos lenne (ha már ekkora a nagyvállalatok szerepe, akkor legyen minél több európai nagyvállalat), de dilemmát jelent, hogy a versenyszabályozás eltérő az Európai Unióban és az Amerikai Egyesült Államokban (a fúziókat az EU-ban nagyon szigorúan ellenőrzik a monopolisztikus piac létrejöttének veszélye miatt). Az EU és az USA közötti versenyképességi szakadék nem igazán csökkent, miközben Kína folyamatosan erősödött az elmúlt húsz évben. Az Európai Unión belül csupán néhány ország, leginkább Németország tud versenyképes lenni.

ferkelt-balazs-covid-19-coronavirus-inequality-web.jpgKoronavírus-egyenlőtlenség (Fotó: Perry Tse / South China Morning Post)

 

Európai huzavona


A Covid–19-járvány felszínre hozta és felerősítette az Európai Unión belüli, különböző szinteken megnyilvánuló töredezettséget. Meglátása szerint az európai projekt képes lesz-e felülkerekedni az egyre fajsúlyosabb kihívásokon, valamint biztosítani a szoros gazdasági, szociális és politikai együttműködés feltételeit?

A gazdasági integráció a 2008–2009-es válság következtében egyértelműen erősödött (pl. a bankunió megvalósítása, gazdaságpolitikai koordináció). Azt is láttuk, hol nem sikerült együttműködni (pl. a migráció területén). Az egészségügyi unió célkitűzésén belül járványhelyzetben egyfajta együttműködés, koordináció, gyors reagálás, tagországok közötti szolidaritás megvalósítható, de az eltérő egészségügyi rendszerek valódi integrációt nem tesznek lehetővé. Nagyon abba az irányba megyünk, hogy hol több, hol kevesebb Európa, aztán megint az jön, ami évtizedekig megfigyelhető volt, hogy még mindig a gazdasági együttműködés tud a legsikeresebb lenni. Az egyes területeken még mindig tapasztalható egyhangú döntéshozatal révén 27 különböző érdek összehangolása továbbra is nagy kihívás. Válság idején megfigyelhető, hogy mindig nőnek az egyenlőtlenségek, mert eltérően érinti az egyes országokat, illetve eltérően is reagálnak.

ferkelt-balazs-02-web.jpgDr. Ferkelt Balázs (Fotó: Privát archívum)

 

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

Like-olj ide kattintva a www.facebook.com/diplomaciamindenkinek oldalon!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

 

Válságálló német vállalkozások


Úgy tűnik, bár kezdetben a koronavírus-járvány által generált gazdasági visszaesést és válságot az európai integráció gazdasági motorja, Németország viszonylag jól kezelte, egy év elteltével több a kérdőjel, mint a megoldás. Miben látja Németország erősségét a válságkezelésben, és mely tényezőket tartja labilisnak az elkövetkező újraépítés vonatkozásában?

Az ilyen típusú válságkezelésre igazából nincs recept, mert minden országban másképp alakul. Pozitívum, hogy a németek nagymértékű intézkedéseket (pl. Kurzarbeit) vezettek be, mégpedig gyorsan. Nagyon komoly tényező, hogy pl. Németországban és Ausztriában a fizetés hány százalékát allokálják. A németeknek bizonyos szempontból az is segíthet, hogy az utóbbi tíz évben a vállalatok jól teljesítettek, illetve leépítették az adósságaikat. Emellett a vállalatok középtávon gondolkodnak, ezért nem küldik el a munkavállalók egy részét, mert ha beindul a termelés, nem fognak találni munkaerőt. Egyúttal a termelés minőségi szintje is ellenállóbbá teszi őket, mivel rengeteg olyan, a szakirodalom által „rejtett bajnokoknak” nevezett német középvállalkozás van, amely a világpiacon egy-egy konkrét termék (pl. bevásárló- és reptéri poggyásztolókocsik, bankkártyákban található chip) esetében vezető, ami gyakorlatilag válságállóvá teszi őket. Azon cégek, amelyek nagy hozzáadott értéket és exportot termelnek, nincsenek veszélyben. Azonban a szolgáltatószektor nyilvánvalóan mindenhol át fog alakulni.

ferkelt-balazs-german-economy-success-web.jpgNémet gazdasági siker (Fotó: Shutterstock)

 

Regionális együttműködés


Hazánk erősen exportorientált. Megítélése szerint Magyarország számára rövid és középtávon a regionális, azaz a Közép-Európával és a Kelet-Közép-Európával való gazdasági együttműködés intenzitásának a fokozása, vagy a globális jelenlét erősítése jelenti a kedvezőbb irányt?

Eddig is nagyon erős volt a földrajzi közelség szerepe; ez a válság pedig még jobban rávilágít erre. Azt célul ki lehet tűzni, hogy diverzifikáljuk a külkereskedelem relációs szerkezetét, akkor is a legfontosabb gazdasági, kereskedelmi és tőkepartnerek itt, Közép-Európában lesznek. Azt gondolom, hogy a Visegrádi Négyek súlya (együttes gazdasági erő), az egymással folytatott kereskedelem növekedni fog, valamint, hogy még fontosabb tényező lesz az Európai Unióban, különös tekintettel arra, hogy a Brexit után megváltoztak az erőviszonyok. Gazdasági és kereskedelmi szinten Magyarország első tíz partnere között tartósan kelet- és közép-európai országok vannak jelen. A tőkekapcsolatok területén van fejlődési lehetőség, amire a válság akár pozitívan is hathat.

ferkelt-balazs-visegradi-negyek-web.jpgA Visegrádi Négyek (V4) regionális együttműködése az Európai Unión belül (Fotó: Wikipedia)

 

Hasznos linkek


Többet szeretnél megtudni a nemzetközi kapcsolatokról? Részese lennél az izgalmas műhelymunkának? Érdekel ez irányú továbbképzés?

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diplomacia-mindenkinek.blog.hu/api/trackback/id/tr6716511232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása