Az idén ünnepeljük a világ talán legismertebb szabadságharcosa, Nelson Mandela születésének 100. évfordulóját. Mi áll a Nobel-békedíjas volt dél-afrikai elnök mesés gazdagságának a hátterében?
Fotó: Marco Prosch / Getty Images
(A közbeszúrt idézetek Nelson Mandelától származnak.)
46664
Eme öt számjegy mögött több évtizednyi, csonttörő, lélektipró szenvedés, bántalmazás, megaláztatás, elnyomás és – végső soron győzelemre vezető küzdelem – húzódik.
A győztes egy álmodozó, aki sosem adja fel.
A békés egymás mellett élés, a legnemesebb szabadságeszme és az emberi jogegyenlőség egyik élharcosa, Nelson Mandela 1918. július 18-án, azaz pontosan 100 éve született a bőrszínalapú elnyomás dél-afrikai földjén. Többszörös úttörőként tartjuk számon, hiszen hazájában nemcsak ő volt az első színes bőrű joghallgató az egyetemen, hanem hasonló minőségében, elsőként alapított ügyvédi irodát Johannesburgban.
A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.
A fehérek felsőbbrendűségét, s ezáltal a színes bőrű lakosság elnyomását biztosító apartheid rendszer ellen küzdő aktivistaként, többször tartóztatták le felbujtásért. Noha kezdetben az erőszakmentes tiltakozás híve volt, az 1960-as Sharpville-i mészárlást követően, amely során 69 ember vesztette az életét, többekkel megalapította a kormány elleni szabotázsakciót szervező, Umkhonto we Sizwe (a.m. a nemzet lándzsája) nevű fegyveres csoportot.
Megtanultam, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem a legyőzése. Nem az a bátor ember, aki nem fél, hanem az, aki legyőzi a félelmét.
Állam elleni összeesküvés vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A 26 évnyi fogsága alatt a leghosszabb időt, 18 évet a Robben Islanden lévő börtönben töltötte, ahol a nevüktől és identitásuktól megfosztott rabok azonosító számot kaptak. Mandelára a 46664-et osztották, amely a mai napig a róla elnevezett alapítvány webcíme.
Fotó: AP
Az apartheid árnyékában
A gyarmati kizsákmányolás sújtotta afrikai kontinens déli szegletében, a véres, mészárló és a II. világháborúnál jóval korábban alkalmazott koncentrációs táborok által fémjelzett angol-búr háborút követően, 1910-ben megalakuló Dél-afrikai Unióban a létszámában egyre növekvő színes bőrű lakosságot szisztematikus elnyomásnak vetette alá a politikai és gazdasági hatalmat bitorló, fehér bőrű kisebbség.
A fehér népesség felsőbbrendűségének és dominanciájának bebetonozására az 1940-es évektől kezdődően a lakosság többi részét elnyomó, maximálisan egyenlőtlen viszonyokat megszilárdító, több száz törvényt hoztak. Az intézményesített faji megkülönböztetés (szegregáció) dél-afrikai változata, az apartheid rendszere 1992-ben került felszámolásra, aminek következtében az 1961-ben megalakuló utódállam, a Dél-afrikai Köztársaság elindulhatott a valódi demokrácia útján.
Mindig lehetetlennek tűnik, mielőtt megcsinálod.
A reformfolyamatok hatására, az 1994-ben tartott választásokon Nelson Mandelát választották az ország első színes bőrű elnökévé. Többek között a személyét övező tiszteletnek köszönhetően mehetett az átalakulási folyamat viszonylag békés módon végbe.
A szabadsághoz nem elég levetni a láncainkat: úgy kell élnünk, hogy tiszteletben tartsuk és elősegítsük mások szabadságát.
A Nobel-békedíjjal kitüntetett nemzeti hős emberi nagyságát jelzi az is, hogy hivatali fizetésének egyharmadát jótékony célra ajánlotta fel, illetve meggyőződésből nem indult egy második elnöki ciklusért.
Fotó: Picture Alliance / dpa
Mit ünneplünk július 18-án?
Mandela nagy áldozatok árán, mindvégig három elvet szem előtt tartva élt és alkotott:
- Szabadítsd fel önmagad!
- Szabadíts fel másokat!
- Naponta tégy jó szolgálatot!
Mindenki számára adott a lehetőség és a felelősség, hogy napi szinten valami jót cselekedjen. A világot azzal tehetjük jobbá, ha így cselekszünk minél többen, lehetőleg mindenki. Ha a felelősség másokra hárítása helyett felismerjük, hogy nálunk van a labda, mi idézzük elő a pozitív változást.
Nagyon könnyű rombolni és pusztítani. Az igazi hősök azok, akik békét teremtenek és építenek.
Az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) Közgyűlése 2009-ben határozott arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaság első színes bőrű elnökének tiszteletére, július 18-át Nemzetközi Nelson Mandela Emléknappá nyilvánítsák. A már abban az évben, a szabadságért való küzdelem emblematikus élharcosának 91. születésnapján megtartott első ünnepség hagyományát azóta a Nelson Mandela Alapítvány ápolja. Világszerte különböző programokkal hívják fel a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás fontosságára, ösztönzik az embereket az önkéntesség és közösségi szolgálat gyógyító erejére. „Nelson Mandela 67 évig harcolt a társadalmi igazságosságért. Arra kérünk, hogy kezdj 67 perccel!”, azaz évente, jelképesen (legalább) 67 percet tegyél egy jó ügy vagy embertársaid érdekében.
Az életútjával és hagyatékával egyaránt a világ jobbá tételén fáradozó óriás bátorsága és együttérzése követendő példa mindannyiunk számára. Meggyőződése volt, hogy
Többre visszük a világban könyörülettel, mint megtorlással.
A világ számos pontján, Afrikában azonban kiemelkedően kétségbeejtő méreteket ölt az alultápláltság, a satnyulás, az oktatás és a megfelelő készségek hiánya, a munkanélküliség, a pusztító betegségek elharapózása, az emberi méltóság elvesztése, valamint az ezekből fakadó harag és erőszak.
Ezért is tűzte az idei emlékév zászlajára a „Tegyél a szegénység ellen!” jelmondatot.
Az örök élet titka
A Dél-afrikai Köztársaságban a nemzet atyjaként számon tartott Mandela hatása életében csakúgy, mint halála után is elsöprő jelentőségű.
Az 1980-as években nemzetközi hírességek, művészek és politikusok sora szólalt fel kiszabadítása mellett. Az egyik legemlékezetesebb talán az 1988-ban, Mandela 70. születésnapja alkalmából, a londoni Wembley Arénában megrendezett segélykoncert (Free Nelson Mandela Concert) volt, amelyen többek között a Dire Straits, Peter Gabriel, a Bee Gees, Whitney Houston, George Michael, Sting és Stevie Wonder lépett fel.
Fotó: Reuters
Whitney Houston 1994-ben, Mandela elnökké választásának tiszteletére és az egységes Dél-Afrika megünneplésének apropóján tripla koncertet adott, Whitney: The Concert for a New South Africa címen, amely akkoriban vezető hírként sörpört végig a világ hírcsatornáin, az HBO tévécsatorna pedig élőben közvetítette.
Úgy tanuljuk a gyűlöletet, és ha ezt meg tudjuk tanulni, akkor ugyanúgy a szeretetet is, mivel a szeretet sokkal természetesebben fakad az emberi szívből, mint az ellenkezője.
Az ugyancsak popzenei felségnek számító, kanadai díva, Céline Dion a dél-afrikai hős után, Nelsonnak nevezte el az ikrei egyikét.
Idén, a szabadságharcos születésének 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az előző amerikai elnök, Barack Obama Johannesburgban, több ezer fős nézősereg előtt tartott előadása Dél-Afrikán jócskán túlmutatva, globális üzenetet hordozott.
„Mandela fénye még egy börtöncella ablakából is olyan erősen sugárzott, hogy az 1970-es években, a világ másik végében egy fiatal egyetemi hallgatót is képes volt inspirálni” – osztotta meg személyes élményét a Mandelához hasonlóan, saját hazájában első színes bőrűként elnökké választott Obama. „Akkoriban elgondolkodtam azon a csekély szerepen, amelyet az igazságért folytatott harcban játszhatok.”
Obama rámutatott arra, hogy az elmúlt 100 évben rengeteg minden történt, komplett társadalmi rendszerek változtak meg – többek között Mandela munkásságának köszönhetően. „Egy egész nemzedék él egy sokkal szabadabb, kiegyensúlyozottabb, gazdagabb, kevésbé erőszakos és toleránsabb világban.”
Fotó: AFP
António Guterres, az ENSZ főtitkára videóüzenetben méltatta:
„Noha hosszú éveket töltött börtönben, Nelson Mandela sosem vált a múltja rabjává. Helyette a megbékélésbe, valamint egy békés, többnemzetiségű, demokratikus Dél-Afrikát megteremtő viziójába fektette az energiáját. A történelem során kevés ember tett ennyit mások álmainak megmozgatása és cselekvésre való ösztönzése érdekében.
Ahogy az egyenlőségért, a méltóságért és az igazságért való küzdelem folytatódik, Madiba öröksége mutatja az utat."
(Madiba Mandela klán neve, ami a származását jelképezi. A Nelsont az iskolában kezdte használni, ahol szokás volt angol nevet adni a diákoknak.)
Nelson Mandela hagyatéka
A Föld folyamatosan növekvő népessége jelenleg 7,6 milliárd embert számlál. Minden egyes lélek magában hordozza az önzetlen szeretet, az elfogadás és a megbocsátás magját. A te, az én, azaz a mi döntésünkön múlik, hogy szemet simogató szépségű és or(r)bitális illatorgiát árasztó tündérkertet nevelünk-e belőlük, vagy hagyjuk a kártevőket felülkerekedni.
Nem annak a puszta ténye számít az életben, hogy éltünk. A különbség, amit mások életében okoztunk, ami meghatározza életünk jelentőségét.
Ha hangzatos szólamok helyett cselekszel, a változást ösztönzöd, számodra minden nap Nelson Mandela életfilozófiájának jegyében telik.
+++ Oszd meg kommentben a történetedet!
Mi jót tettek veled? +++
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!
♦ ♦ ♦ ♦ ♦
Fotó: Samantha Messias
