Hogyan képes a futball erősíteni a nemzeti összetartást? Vajon mit tanulhatunk a belga nemzetiségű Hupikék törpikéktől, miközben a világ egyre inkább az álhírek fogságába kerül?

Fotó: Olivier Hoslet / epa / Corbis

Európa lüktető szíve

Igen, Európa a közös otthonunk, s a világtörténelem során, immáron először 70+ éve viszonylagos béke honol az Atlanti-óceán keleti partja és az Urál-hegység, valamint az Északi-sark és a Földközi-tenger medencéje között elterülő területen. Kérd meg (déd- és/vagy nagy)szüleidet, hogy meséljenek arról az időszakról, amikor pusztító háború, éhínség és járványok söpörtek végig a kontinensen, amikor bárki nem utazhatott bármerre, amikor a banán és az ananász luxustermékeknek számítottak, s volt, aki a korábban soha nem látott kivit szőrös krumplinak hitte!

Szerencsések vagyunk, hogy lehetőségünk van már kevés pénzből is utazni, felfedezni más kultúrákat, kimosni a szemünket, kinyitni a szívünket és gazdagítani a lelkünket. Hatalmas érték, hogy a végtelen energiát elnyelő harcok helyett intenzív párbeszéddel küzdünk közös célokért.

Ebben a folyamatban kimagasló szerepet játszanak a diplomáciai testület tagjai (nagykövetek, konzulok, attasék stb.), akik szinte kivétel nélkül igen művelt, nyíltszívű, építő szándékú, életüket a tárgyalásos úton való konfliktusrendezésre, a pozitív eredményű nemzetközi kapcsolatépítésre- és javításra feltevő szakemberek.

A hírújságokban, híradókban egy adott országra a fővárosa nevével is szoktak hivatkozni: Berlin = Németország, Moszkva = Oroszország, Washington = USA. Erre az analógiára építve, kézenfekvő, hogy az Európai Unió esetében Brüsszelt említsük.
A belga főváros nemcsak az európai nemzetek többségét tömörítő politikai szervezet központja, hanem az észak-atlanti katonai szövetség, azaz a NATO parancsnokságának is otthont ad.

Fotók: visit.brussels

A mára kultikussá vált rajfilmnépet, a Hupikék törpikéket a belga Peyo (Pierre Culliford) keltette életre.
Érdeksség, hogy a kéktestű fehérsapkásokat 2017-ben Brüsszel város turisztikai nagyköveteinek választották. A Where Will Brussels Take You című kampány keretében a brüsszeli születésű apróságok Hollandiában, illetve Francia-, Német-, Olasz- és Spanyolország-szerte csábították a vendégeket Európa fővárosába.

Fotó: takemeto.brussels

Ezen felül, a nyári hőségben többen oltják szomjukat, hűsítik magukat, sőt csillapították az idei foci-vb izgalmait egy jó pofa belga sörrel. Az édesimádók pedig tutira olvasztottak már a szájukban vízicsikó, kagyló vagy egyéb tengeri herkentyű alakjára formált belga csokit.

Szóval így vagy úgy, valamilyen módon kapcsolatba kerültél Belgiummal.

Mit ünnepelnek a belgák július 21-én?

Belgium, azaz a Belga Királyság (franciául Royaume de Belgique, hollandul Koninkrijk België, németül pedig Königreich Belgien) etnikai és nyelvi értelemben sokszínű ország.

Aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia, amely a brüsszeli, az északi, egységes flamand (holland ajkú), valamint 6 déli vallon (francia ajkú) régióból áll. Bizonyos tekintetben az EU kicsinyített mása, hiszen a bonyolult mátrixstruktúrák, a túlzott adminisztráció magában hordoz számos repedésre, törésre alkalmat adó tényezőt.

Erről kicsit később, az  +++ Álhírek fogságában +++  című részben. Előbb merüljünk el a históriában és ünnepeljünk!

Az ókori római hadvezér és államférfi, Julius Caesar hivatkozott az általa legbátrabbnak tartott gall törzs (belgae) által lakott területre Belgica néven. Érdekesség, hogy a belgae legvalószínűbb etimológiai eredete a kelta nyelv belo (fényes, fehér, csillogó, ragyogó) szava, amely különböző változatban az Északi-tenger környékén fellelhető (angolszász, balti és szláv) népek nyelvében is fellelhető.

A középkorban az egykori Gallia Belgica provincia területe többszöri „tulajdonosváltáson” ment keresztül: a kezdeti francia és német-római befolyást a spanyol korona fennhatósága váltotta (ekkor virágzott a Németalföld gazdasági és művészeti értelemben), amit francia megszállás követett Napóleon 1815-ös bukásáig. Ezt követően a Dél-Németalföld az Egyesült Németalföldi Királyság részévé vált.

A belga függetlenségi törekvéseknek, amelyeket a holland gazdasági, politikai és szociális dominancia mellet húzódó vallási ellentét szított, azonban már nem sokáig lehetett gátat szabni.

A Franciaországban indult 1830-as forradalmi hullám augusztus 25-ére érte el Brüsszelt, miután egy kortárs francia opera előadását követően lázadás tört ki („operalázadás”). Innentől fogva az események felpörögtek: bár a függetlenség, majd az alkotmány kihirdetését követően nehéznek bizonyult a megfelelő király kiválasztása, I. Lipót 1831. július 21-ai eskütétele azóta is belga nemzeti ünnep.

Fotó: Royal Museum of Fine Arts of Belgium

Ünneplés belga módra

Úgy tűnik, a belgák szeretnek biztosra menni, ezért az ünneplés már a nemzeti nap előestéjén, azaz július 20-án kezdetét veszi: Brüsszelben, a Szépművészeti Palotában (Palais des Beaux-Arts, röviden BOZAR) a Belga Nemzeti Zenekar hangversenyével, illetve a hagyományosan, a Marolles negyedben, a Jeu de Balle téren megrendezett, humorban és zenében bővelkedő Nemzeti Bállal.

Az ünnepnap nyitánya a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban, a királyi család jelenlétében tartott mise.

Ezt követően az Igazságügyi Palotától és a Parlament előtti tér között összegyűlik a népes embersereg, hogy megnézze a katonai, rendőri és mentőalakulatok parádéját, illetve a nap egyik fénypontját, a nemzeti trikolort füstcsíkokból kirajzoló vadászgépek átrepülése.

Napközben számos program közül választhatunk, így például az előző este helyszínén folytatódik az utcabál, ám ínycsiklandó belga falatokkal is elkényeztethetjük az ízlelőbimbóinkat a gasztronómiai vigalmi negyedben.

Az ünnepség este éri el a tetőfokát, amikor a Királyi Palota előtti tömeg – bemelegítő előadásokat követően – 23 órától, tátott szájjal néz fel az égre, hogy alkalomhoz illő zenei aláfestés mellett gyönyörködjön az eseménysorozatot záró tűzijátékban.

Fotók: visit.brussels

Álhírek fogságában

Nehéz eldönteni, melyik kútból ihatunk tiszta vizet. Az álhírek manapság mindennapi életünk részét képezik, így van, aki átlát az Erő sötét oldalának leplén, van, aki bedől, vagy nemes egyszerűséggel immunissá válik.

Azonban 2006-ban derült égből jövő villámcsapásként érte a belgákat az RTBF hírcsatorna bejelentése, miszerint a Flamand Parlament kikiáltott egy Belgiumtól független flamand államot. Noha még az adás közben kiderült, hogy csupán egy fikción alapuló, a belga szövetségi állam részeinek vitáját felkavarni kívánó dokumentumfilm került sugárzásra, a pánikkeltés már sikeresen megtörtént.

Az álhír hitelességét olyan interjúrészletekkel és képsorokkal támasztották alá, hogy egy utólagos felmérésből kitűnt, a nézők 89%-a hitte el a bejelentést, sőt, az álhírre való figyelmeztetés jelzés feltűnése után is még 6%-uk maradt meseországban.

Az északi flamand (a lakosság 55%-a) és a nagyobb területet kitevő, déli vallon régió (a lakosság 31%-a) között a történelemben gyökerező ellentétek húzódnak. A törékeny egyensúlyra számos intő jel hívja fel a figyelmet, ám eleddig sikerült elkerülni az ország szétszakadását.

Az apja, II. Albert trónról való lemondását követően, stílusosan 2013. július 21-én megkoronázott Fülöp király „puskaporos hordóra” ült fel. Szerencsére személye továbbra is hűen őrzi az ország egységét.

Ünnepi beszédében rávilágított arra, hogy az idei Foci-VB-n remek teljesítményt nyújtó, bronzérmes fociválogatott „kihozta a belgákból a meglévő büszkeség és hovatartozás érzését. A vörös ördögök kiválóan megtestesítették a nemzeti mottónkat, miszerint Egységben az erő. Együtt és a sokféleségünk által vagyunk erősek.”
Egyúttal hozzáfűzte, hogy „az egység szelleme nem hagyja figyelmen kívül a különbözőségeket, hanem befogadja azokat. Belgium egy sokszínű, élettel teli társadalom. Hazánkban számtalan kezdeményezés születik meg, amelynek legfőbb célkitűzése nemcsak a hatékonyság és haszon elérése, hanem a hozzáadott emberi érték megteremtése is.”
Fontosnak tartotta kiemelni, hogy „az országunk minden építő erejével hozzájárul a nemzetközi rendhez, nevezetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöklésével, jövő év januárjától. Ez egy kiváló alkalom arra, hogy a számunkra kedves eszméket, a fejlődést és a békét promótáljuk.”

Discours à l’occasion de la Fête Nationale #21juillet pic.twitter.com/lLpuGIv8O2

— Belgian Royal Palace (@MonarchieBe) 2018. július 20.

A napi szinten ránk zúduló információáradat könnyen elsöpörhet mindet. Sajnos nem indulhatunk ki abból, hogy mindenki a lehető legjobb szándékkal közelít felénk, ahogy mi tesszük másokkal.
Folyamatosan résen kell lenni, több irányból és bizonyítottan hiteles forrásból összerakni magunkban a képet.

Tudom, hogy ideg- és hajtépő többletmunkát, illetve többletköltséget generált szinte mindenkinek (magán- és jogi személyeknek egyaránt) az újabban, sokak által négybetűs szitokszónak használt GDPR (General Data Protection Regulation), azaz az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete. Azonban – mivel mélyen beleástam magamat a témába – bizton állíthatom, hogy Téged, kedves Olvasóm, soha előtte nem látott módon védenek az igen szigorú előírások. Annyi a dolgod, hogy tájékozódj, légy tudatában a jogaidnak, élj a törvény adta lehetőségeiddel, s természetesen add meg másoknak is azt a tiszteletet, amire tőlük számítasz!

Te döntöd el, hogy birkaként hagyod magad terelni, vagy a saját kezedbe véve a sorsodat, egy teljes értékű, tevékeny, hasznos, szellemileg és érzelmileg szabad élettel ajándékozod meg önmagadat.

 +++ Mielőtt továbbmész, nézzél körül Belgiumban az alábbi képek segítségével! +++ 

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

✅ Tetszik a cikk? Nyomj egy lájkot és oszd meg!
⛔ Van építő jellegű véleményed a leírtakkal kapcsolatban? Nehogy magadban tartsd! Írj bátran!
❓ Megesz a kíváncsiság, milyen hasonlóan izgi vagy tanulságos cikkeket olvashatsz a jövőben a blogomon? Határozottan kattints a jobb felső sarokban található KÖVETÉS gombra!
➕ Böki az oldaladat, vajon ki mozgatja a háttérből a szálakat? Ki vagy éhezve további részletekre? Kukkants be hozzám a Facebookon és az Instagramon egyaránt!

♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Képes séta Belgiumban

Kattints a képre a galéria megnyitásához... >>