Mit is ünnepelnek július 04-én?

A 13 észak-amerikai gyarmat (Connecticut, Delaware, Georgia, Maryland, Massachusetts Bay, New Hampshire, New Jersey, New York, North Carolina, Pennsylvania, Rhode Island + Providence Plantations, South Carolina, Virginia) Brit Birodalomtól való függetlenségének 1776. július 04-ei kinyilvánítása egy új nemzet, illetve az Amerikai Egyesült Államok születésének szövetségi ünnepe.

Fotó: US Embassy Budapest / Facebook

Noha a függetlenedéssel kapcsolatos kongresszusi szavazásra július 02-án került sor, illetve a küldöttek sorban, csupán augusztus elejére, azt is titokban írták alá, a Függetlenségi Nyilatkozaton szereplő dátumot tekintjük hivatalosnak.

A megemlékezés egy óriási népünnep, amelynek nélkülözhetetlen elemei a tüzijáték, különböző felvonulások, vurstlik, koncertek, politikai beszédek. Gyakran összejön a család, baráti társaságok, önfeledten grillezve és baseballt játszva a szabadban.

 >> Katt, ha kíváncsi vagy, hogyan ünnepel Király Viktor... << 

Nagyköveti és külügyminiszteri köszöntő

A 2018.07.03-án tartott ünnepi fogadáson az Amerikai Egyesült Államok újdonsült magyarországi nagykövete, Őexcellenciája David B. Cornstein ezer fős vendégsereg előtt tartott beszédében leszögezte, hogy „ez egy nagyon fontos nap minden amerikai számára – akár gazdag vagy szegény, fehér, barna, fekete, akár elsőéves vagy 4. generációs bevándorló. Ezen a napon a szabadságunkat ünnepeljük. A jogállamiság, a sajtószabadság, a vallásszabadság, a szólásszabadság nem csak szavak. Az üzleti világból jövök, ahol úgy tartják, a szavak szépek, ám valójában a cselekedetek bizonyítanak valamit. Azt hiszem, hogy a röpke 242 évünk alatt, cselekedetekkel mutattuk meg, mennyire fontosak számunkra ezek a szabadságok.”

Fotó: US Embassy Budapest / Twitter

Egyúttal megköszönte az USA haderejének azt a szolgálatot, amelyet az ország védelme érdekében teljesítenek.

A jelen lévő külgazdasági és külügyminiszter felé fordulva, a nagyanyai ágon magyar származású nagykövet kihangsúlyozta abbéli meggyőződését, hogy együtt, azon fognak dolgozni, hogy a nemzeteink közötti kapcsolat a legjobb legyen, ami valaha volt.

Átvéve a szót, Szijjártó Péter kiemelte, hogy az amerikaiakhoz hasonlóan, „mi magyarok is valódi szabadságharcosok vagyunk. A történelmünk során számos lakalommal kellett küzdenünk a szabadságunkért és a függetlenségünkért, ezért értékeljük, amikor megadatik a szabadság és a függetlenség, s szolidaritást érzünk mindazokkal, akiknek harcolniuk kell vagy kellett a saját szabadságukért és a függetlenségükért.”

A két nemzet közötti kapcsolatrendszer sok közös alapjára hivatkozva, a miniszter kitért arra is, hogy „Magyarországon az emberek megelégedve fogadták Donald Trump elnök azon kijelentését, miszerint Amerika az első. Ezt olyan országként mérlegelve, mint amelyik hazafias politikát folytat, mi magyarok is boldogan és büszkén jelentjük ki, hogy Magyarország az első.”

Szijjartó egyértelműen kijelentette, hogy csatlakozik a nagykövet célkitűzéséhez: „Úgy gondolom, túlzás nélkül állíthatom, hogy a kétoldalú kapcsolataink reneszánsza elé nézünk.”

Fotó: US Embassy Budapest / Twitter

A szavakon felüli cselekvések tekintetében, a terrorizmus elleni közös hadviselés és a külső határok védelme apropóján a miniszter felidézte Trump elnök javaslatát Orbán Viktor miniszterelnök számára, a minapi beszélgetésük alkalmából, miszerint „Védje erősen a határokat!” Szijjártó a jelenlévők előtt megismételte a miniszterelnök korábbi válaszát, hogy „Igen, egyértelműen erősen fogjuk védeni a határokat.”

Az amerikai-magyar kapcsolatrendszer szempontjából érdemes még megemlíteni, hogy

• az elmúlt években az Európai Unión kívül az USA vált Magyarország legfontosabb exportpartnerévé; miközben
• a hazánkba érkező befektetések tekintetében immáron az amerikaiak foglalják el a második helyet; illetve
• nagyságrendileg 1.700 amerikai vállalat közel 100 ezer főt foglalkoztat hazánkban.

A fogadás különleges színfoltját a zenei aláfestést szolgáltató Magyar Honvédség Légierő Zenekar, a macaronokból kialakított, az amerikai zászló formájában és színeiben pompázó édesség, valamint a Philadelphiában található Szabadság harangjának másolata adta.

Fotó: US Embassy Budapest / Facebook

Hasznos link

Többet szeretnél megtudni az USA-ról, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének magyarországi működéséről, tevékenységéről, országaink együttműködéséről? Érdekelnek amerikai vonatkozású nyilvános programok és rendezvények? Akkor látogass a USA Nagykövetségének hivatalos weboldalára, illetve kövesd a munkáját Facebookon és Twitteren!

Cikkajánló

Mit jelent július 04. a magyar-amerikai énekes-dalszerző, Király Viktor számára, s hogyan ünnepel?
 >> Kattints az egész interjúért << 

Tóth András hosszú évek óta Kanadában, nevezetesen Montéalban, a francia ajkú Québec tartomány pezsgő nagyvárosában él és dolgozik.

A július 01-jei kanadai nemzeti ünnep, a Kanada Nap apropóján, segítségével kicsit górcső alá vettem, hogyan érez és tud beilleszkedni egy számára idegen közegben egy útkereső magyar.

– Mit érzel, amikor Kanadában vagy? Mennyivel másabb, mint Magyarországon?

– Kandában maximálisan szabadnak érzem magam. Nehéz kifejezni, mit jelent nekem ez a szabadság, de ez volt az első, amire felfigyeltem, miután Magyarországról Kanadába költöztem. Itt az emberek nyugottabbak, magasabb az életszínvonal is.

A másik, amit szeretek Kandában, hogy itt mindenki önmaga lehet. A kanadaiak nagyon nyitottak és természetesnek veszik, ha valaki különbözik tőlük. Mindenkit arra biztatnak, hogy kövesse az álmait, és inkább azt csinálja, ami boldoggá teszi.

Fotó: Marc-Olivier Jodoin

– Külföldi munkavállalóként, bevándorlóként mennyire nyitottak állami, illetve hétköznapi szinten az új jövevényekre? Mennyire segítik a beilleszkedést az őshonosok, illetve a már régebben ott élő magyarok?

– Sokan panaszkodnak, hogy a kanadaiak nem is annyira nyitottak az új jövevényekre; pedig igazából nagyon is azok, ha az új jövevény keményen dolgozik, hogy beilleszkedjen, vagyis megtanul angolul és/vagy franciául, elfogadja az itteni kultúrát, illetve nem erőlteti rá másokra a sajátját.

Ugyanez igaz állami szinten is. Ingyenes nyelvtanfolyamokat biztosítanak a frissen érkezetteknek, amit szigorúan felügyelnek, mármint megadják, hogy egy bizonyos óraszámnál többet nem szabad hiányozni. A nyelvvizsga pedig kell ahhoz, hogy megkaphasd a megfelelő hivatalos papírokat. Emellett számos más programmal is támogatják a beilleszkedést.

Vannak magyarok, akik rendesek voltak, amikor újnak számítottam Kanadában. Sokan közülük sajnos csak más magyarokkal hajlandóak barátkozni, így ők sosem fognak tudni rendesen beilleszkedni a helyi közösségbe. Úgy gondolom, Torontóban élő magyarok kevésbé vannak megelégedve az itteni életükkel, mint azok, akik Montréalban élnek. Ismerek magyarokat, akik innen Torontóba költöztek, mert nem akartak franciául megtanulni, ám túl unalmasnak találták a varost, így azóta már visszatértek Québec tartományba.

Montréal a legeurópaibb észak-amerikai varos.

– Toronto az idei év kiemelt városa. Igazi multikulturális metropolisz. Számodra mi a város legkiemelkedőbb tulajdonsága, amiért akár turistaként, akár életvitelszerű ott tartózkodásra különösen alkalmas?

– Ami mindig is legjobban megfogott Torontóban, az a tisztaság. Illetve természetesen a rengeteg étterem a világ összes részéről.

Fotó: Jorge Vasconez

Mit is ünnepelnek július 01-jén?

Kanada az észak-amerikai kontinens izgalmas országa, ahol a szabadság, az elfogadás, a sokszínűség nemzeti hagyományokra épül. Noha sokan, sokszor egybemossák az Amerikai Egyesült Államokkal, a legismertebb „olvasztótégely” északi szomszédja számos előnnyel bír.

Minden év július 01-jén tartják a ma 10 tartományból és 3 területből álló államszövetség (föderáció) nemzeti ünnepét, mivel 1867.07.01-jén lépett hatályba az alkotmányról szóló törvény (Constitution Act). Ennek következményeként egyesültek domíniummá az ezt megelőzően különálló gyarmatok – Kanada (Ontario és Québec tartománnyal), Új Skócia és Új-Brunswick – a Brit Birodalmon belül.

Fotó: Jonathan Denney

Noha a széles körben – bár nem hivatalosan –  „Kanada születésnapja”-ként emlegetett Kanada Nap (angolul Canada Day, franciául Fête du Canada) jelentős mérföldkő, valójában nem hozta el az ország teljes függetlenné válását. Erre 1982.04.17-én került sor, amikor II. Erzsébet királynő és Pierre Elliot Trudeau kanadai miniszterelnök (a jelenlegi kanadai miniszterelnök, Justin Trudeau édesapja) aláírták a Kanadáról szóló törvényt (Canada Act).

Napjainkban az északi félteke egyik legfejlettebb állama parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia egyben, amelynek államfője II. Erzsébet királynő.

A Hudson-öböltől egészen a Mexikói-öbölig terjedő összefüggő terület – egykori nevén Új-Franciaország (Nouvelle-France) – eredetileg francia gyarmat volt (ennek hatása érződik a mai napig az USA déli, Louisiana nevű államában, amelynek emblematikus városa New Orleans), amely az 1756-1763 között vívott hétéves háborút követően vált a Brit Birodalom részévé.

Ennek hozadéka Kanada kétnyelvűsége, hiszen a mai napig az angol mellett a francia a másik hivatalos nyelv.

Tudtad, honnan ered Kanada neve?

Az Atlanti-óceán nyugati partját Québec és Montréal városával, valamint az Ontario-tó partján fekvő Torontóval (közvetett módon, az Ottawa-folyó által pedig a fővárossal, Ottawával is) összekötö Szent Lőrinc-folyó mentén, a mai Québec környékén élő őslakos, irokéz indiánok kanata (magyarul: falu, település) szavából ered.

A 16. században élt francia felfedezőt, Jacques Cartiert ezzel igazították útba, s már a 17. századra a Nagy-tavak északi területeinek megnevezésére használták.

Nagyköveti köszöntő

A 2018.06.27-én tartott ünnepi fogadáson Kanada magyarországi nagykövete, Őexcellenciája Isabelle Poupart népes vendégsereg előtt tartott beszédében kiemelte, hogy

„Kanada nem a különbségeink ellenére, hanem pontosan azok miatt alakult meg. Számos kulturális, etnikai és vallási közösség kemény munkájának és együttműködésének köszönhetően Kanada változatos, befogadó és együtt érző országgá fejlődött”.

A nagykövet asszony egyúttal rámutatott arra is, hogy

„a szabályokon alapuló nemzetközi rend értelmében, amelyet Kanada és az Európai Unió a II. világháború vége óta segített létrehozni, a kiszámíthatóság, a stabilitás és a közös elkötelezettségek tiszteletben tartása közvetlenül hozzájárult a mi jólétünkhöz”.

A diplomácia egyik nagy erénye, hogy békés, tárgyalásos, megegyezésen alapuló módon kísérli meg a világszerte újra és újra fellobbanó, az emberi gyarlóság következtében kialakuló konfliktusokat, azaz a nemzetek és bizonyos érdek miatt létrejövő csoportosulások közötti nézeteltéréseket, vagy akár tettlegességig fajuló összetűzéseket rendezni.

Ennek tükrében előremutató beszédének azon része, miszerint

„mindig arra kell törekednünk, hogy jobbak legyünk: jobbak Kanada mint ország saját fejlődése szempontjából; jobbak abban az értelemben, miként tudunk másokkal együttműködve, egy békésebb, stabilabb és befogadóbb világot építeni”.

Hasznos link

Többet szeretnél megtudni Kanadáról, a Kanadai Nagykövetség magyarországi működéséről, tevékenységéről, országaink együttműködéséről? Érdekelnek kanadai vonatkozású nyilvános programok és rendezvények? Akkor látogass a Kanadai Nagykövetség hivatalos weboldalára, illetve kövesd a nagykövet asszony munkáját Isabelle Poupart Twitter-profilján!

Cikkajánló

Montréal a legeurópaibb észak-emerikai város. Egy Kanadában élő magyar vallomása...
>> Kattints az egész interjúért <<